9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
2. cikk / 9 Családi járulékkedvezmény
Kérdés: Érvényesíthető 2020. július 1-jétől a családi járulékkedvezmény a GYED-ből levonásra kerülő nyugdíjjárulékból?
3. cikk / 9 Kft. munkaviszonyban álló tagjai
Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
4. cikk / 9 Jogosultság családi járulékkedvezményre
Kérdés: Jogosult családi járulékkedvezményre az a háromgyermekes munkavállaló, akinek 2013. december 31-én megszűnt a munkaviszonya, de passzív jogon GYED-ben részesül, és nem tudja teljes összegben érvényesíteni a családi adókedvezményt?
5. cikk / 9 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
6. cikk / 9 Jövedelempótlék
Kérdés: 2013-tól ki jogosult a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj után jövedelempótlékra?
7. cikk / 9 Jövedelempótlék
Kérdés: Jogosult lesz továbbra is jövedelempótlékra az a munkavállaló, aki 2011. december 17-től GYED-ben részesül napi 3640 forint összegben, és 2012-ben jogosult volt az ellentételezésre? A munkavállaló 2011. évre adójóváírást vett igénybe, a családi adókedvezményt a férj igényelte 2 gyermek után. A dolgozó jelenleg 3. gyermekével várandós, így már 3 gyermek után jogosultak családi adókedvezményre, amelyet megosztva vesznek igénybe, az igénylő 110 000 forint havi összegben.
8. cikk / 9 Jogosultság jövedelempótlékra
Kérdés: Jogosult-e jövedelempótlékra az a kismama, aki 2000. július 1-jétől rendelkezik folyamatos biztosítási jogviszonnyal, első gyermeke 2008. október 17-én született, 2009. április 3-tól 2010. július 5-ig GYED-et kapott, és 2010. december 21-től jelenleg is GYED-ben részesül 2010. július 6-án született második gyermeke után? Az ellátás havi összege 106 330 forint, a családi kedvezményt a két gyermek után a férj veszi igénybe. A jövedelempótlék igénybevételéhez szükséges nyilatkozat kitöltése megtörtént, de a kifizetőhely azóta semmit nem közölt ezzel kapcsolatban.
9. cikk / 9 TGYÁS-on és GYED-en lévők jövedelempótléka
Kérdés: Ki kompenzálja a TGYÁS-on és a GYED-en lévők számára az adójóváírás összegét, ha az ellátásokat egy társadalombiztosítási kifizetőhely fizeti? Az ellátás összege 2012-ben változatlan, de az adójóváírás elmaradása miatt kevesebb lesz a kifizetendő.
