Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...korlátlanul felel, ami azt jelenti, hogy egy magánszemély nem lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó és bt.-beltag. Ez alól egyetlen kivételt enged a 297/2022. Korm. rendelet, amely szerint, ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó vállalkozások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kisadózó bt. kültagja

Kérdés: Bejelentheti kisadózóként a betéti társaság azt a kültagot, aki egyéni vállalkozóként szintén kisadózó, de 2021. október 1-jétől szünetelteti a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...Kata-tv. 7. §-ának (1a) bekezdése értelmében magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként, illetve – teszi hozzá ugyanezen szakasz (1b) bekezdése – a NAV a kisadózó vállalkozás által tett, a magánszemély kisadózóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

GYET-ben részesülő beltag

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha gyermeknevelési támogatásban részesül, és mellette 30 órás munkaviszonyt létesít?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozónak minősülő bt.-beltagnak a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel fennáll-e a járulékfizetési kötelezettsége a GYET folyósításának a tartama alatt.A Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Tbj-tv. 28. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Külföldön tanuló társas vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy külföldön tanuló diáknak, aki egy bt. kültagjaként mint társas vállalkozó biztosítást szerez, de nappali tagozatos hallgatói jogviszonyára tekintettel nem fizet járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.Tény viszont az is, hogy a külföldi egyetemen vagy főiskolán tanulmányokat folytató diákot Magyarországon nem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás, mivel nem felel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Külföldön biztosított beltag osztaléka

Kérdés: Terheli a 14 százalékos eho annak a bt.-beltagnak az osztalékát, aki Ausztriában dolgozik, ott is biztosított, ugyanakkor van magyarországi bejelentett lakcíme, tehát belföldinek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...is jelenti, hogy "külföldi" státuszára hivatkozással nem mentesül az őt esetlegesen terhelő százalékos eho alól. Ugyanakkor nem ez az egyetlen mentességi ok. Az Eho-tv. 5. §-ának (3) bekezdése értelmében nem kell megfizetni a százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kérdésben említett volt egyetemi hallgató – biztosítási jogviszony híján – a diákigazolvány érvényességi ideje + 45 nap lejártát követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lenne kötelezett. Jelen esetben viszont van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Kültag jogállása

Kérdés: Dolgozhat a minimálbér 30 százaléka alatti megbízási díjért egy betéti társaság korhatár előt­­ti ellátásban részesülő kültagja, ha nem kíván biztosítási időt szerezni, és csak azért vesz részt a társaság tevékenységében, mert ő rendelkezik a működéshez szükséges szakképzettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...betéti társaság tagja – néhány kivételtől eltekintve (egyetlen beltagos bt. beltagja, vezető tisztségviselő) – szabadon döntheti el, hogy személyesen közreműködik-e a társaság tevékenységében, és ha igen, akkor ezt milyen jogviszonyban teszi.Ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Kültag munkavégzésének közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
Részlet a válaszából: […] Többféle megoldás kínálkozik, de mindenekelőtt azt kell tisztáznunk:ha az érintett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban végzitevékenységét, akkor a társaságot 29 százalék társadalombiztosítási járulék,valamint tételes eho, míg a diákot 4 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Külföldön dolgozó bt. tagjának magyarországi közterhei

Kérdés: Kell-e Magyarországon közterheket fizetnie annak a betéti társaságnak, amelynek üzletvezető tagja 2005-ben Írországban céget hozott létre, ott dolgozik és ott is él? A magyar társaságot nem szüntette meg, de jelenleg semmilyen tevékenységet nem végez.
Részlet a válaszából: […] ...is meg kell vizsgálnunk.Az 1408/71. EGK rendelet, illetve az 574/72. EGK rendeletértelmében főszabályként minden uniós polgár csak egyetlen államban lehetbiztosított, tehát azt kell eldöntenünk, hogy ez Magyarországon vagyÍrországban áll-e fenn.Az bizonyos, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.
1
2