Tanulmányi szerződés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, illetve a vállalkozásnak a tanulmányi szerződés alatt álló egyetemi hallgató dolgozó helyett kifizetett tankönyv, vizsgadíj stb. után? A dolgozónál összevonandó jövedelemnek minősül-e, vagy esetleg természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] A felvetett problémára pontos eligazítást ad a képzésiköltségek átvállalásával kapcsolatos – az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p)pontjának alkalmazását segítő – 2004/8. számú adózási kérdés.E szerint az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pontja értelmébennem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Utólag kifizetett juttatás

Kérdés: Mit és milyen mértékben kell levonni abban az esetben, ha egy munkavállaló részére, akinek munkaviszonya 2004 októberében megszűnt, 2005 novemberében utólag fizették ki a 13. havi munkabért? Milyen igazolásokat kell kiállítani? A 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonása esetén az összeg melyik évben vehető figyelembe a táppénz számfejtésénél?
Részlet a válaszából: […] Esedékességet követően kifizetett juttatásról van szó,hiszen az érintett a 13. havi munkabérre 2004 októberében lett volna jogosult.Ilyen esetben a járulékszabályok alapelve, hogy a foglalkoztató késedelme miatta munkavállaló – ellátási szempontból – nem károsodhat.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Módosult az Art.

Kérdés: Milyen hatása van az Art. módosításának a társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartásokra és bevallásokra?
Részlet a válaszából: […] Ki kötelezett járulékbevallásra?Az Art 31. § (2) szerint a munkáltatónak, kifizetőnek(ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót),valamint a munkaügyi központnak, nem kiegészítő tevékenységű egyénivállalkozónak, a Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Nappali tagozatos hallgatók juttatásának közterhei

Kérdés: Egy cég tanulói szerződést kötött utolsó éves, nappali tagozaton tanuló, főiskolai tanulmányokat folytató hallgatókkal, amelynek tartalma szerint 2005. február hótól 2005. július hóig havi 25 ezer forintban részesülnek, amely összegért vállalják, hogy havi 2 alkalommal (hétvégén) részt vesznek a cég által szervezett tájékoztatókon, és az iskola befejezése után 2005. augusztus 1-jétől a cégnél helyezkednek el. Biztosítottá válnak-e a tanulók a 2005. február hótól 2005. júliusig terjedő időszakban, illetve milyen közterheket kell megfizetni a havi 25 ezer forint után?
Részlet a válaszából: […] A szerződés tartalmának pontos ismerete nélkül nehézegyértelmű választ adni. Az első lehetőség, hogy a szerződés alapján nem állapíthatómeg semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszony. Ebben az esetben a havi 25ezer forint személyi jövedelemadó szempontjából a fiatalok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Amerikai állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik, ha egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagja személyes közreműködés címén jövedelmet vesz fel a bt.-től? Hogyan módosul a kötelezettség, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja 2004-tőlállampolgárságára, illetőségére tekintet nélkül biztosítási kötelezettség alátartozik mint társas vállalkozó. A 49/1979. MT rendelet 14. cikkének előírásaialapján az amerikai állampolgárságú beltagnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Biztosítottak be- és kijelentése

Kérdés: Mi a teendő a biztosítottak be- és kijelentésével kapcsolatban a következő esetekben: – határozatlan idejű megbízás, – határozott idejű megbízás (sok esetben utólag szerez a bérszámfejtő tudomást a megbízás létrejöttéről), – külföldi állampolgár újságírói honoráriuma esetén, hiszen mire az újság megjelenik, a munkavégzés időszakának már vége, az ügyintéző viszont csak ezt követően tudja meg az újságíró adatait? Vonatkozik-e a bejelentési kötelezettség a nyugdíjas foglalkoztatottra is, annak ellenére, hogy egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 44. § (3) bekezdése értelmében a foglalkoztatóköteles a MEP-hez bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyiadatait, taj-számát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, megszűnését, abiztosítás szünetelésének időtartamát, magán-nyugdíjpénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Szabadságmegváltás közterhei

Kérdés: Meghosszabbítja-e a jogszabályok alapján járó 10 nap szabadságmegváltás a jogviszony tartamát, illetve járulékalapot képez-e annál a dolgozónál, akinek munkaviszonya november 10-én szűnik meg közös megegyezéssel?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 136. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalómunkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatratörténő behívásakor ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nemkapta meg, azt pénzben kell megváltani. (Egyéb esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Egyéni vállalkozó minősítése

Kérdés: Tevékenységét kezdő egyéni vállalkozónak minősül-e 2006-ban az a biztosított, aki a kezdés évében 1 hónap munka után megbetegedett és 1 évig folyamatosan táppénzen volt?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem minősül tevékenységét kezdőnek.A Tbj-tv. 4. § ba) alpontja értelmében az egyéni vállalkozótevékenységet kezdőnek minősül: a járulékfizetési kötelezettsége első napjávalkezdődően az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. (Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy valóban feloldatlan ellentmondást érint. Ezentúlmenően egy olyan rangsorolásra késztet, amelyet nem tisztünk elvégezni.Ezért válaszunkban csupán a lehetséges döntési alternatívákat vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Holland állampolgárságú egyetemi hallgató megbízási díja

Kérdés: Kell-e adóazonosítót, illetve taj-kártyát igényelnie annak a holland állampolgárságú egyetemi hallgatónak, aki az "ERASMUS program" keretében tartózkodik Magyarországon, és egy kft. megbízási szerződés alapján kívánja foglalkoztatni? Milyen közterheket kell fizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett holland egyetemi hallgató biztosításikötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. Ez a megbízási jogviszony esetében – a Tbj-tv. 5. § (1)bekezdés g) pontja alapján azt jelenti, hogy akkor áll fenn a biztosítás, ha aze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.
1
88
89
90
113