Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozónak személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A kérdés tulajdonképpen az, hogy mikor, milyen alap figyelembevételével és milyen összeget.Nézzük sorban a közterheket.Az Szja-tv. 29. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

GYED-ben részesülő munkavállaló munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: Milyen hátrány érheti a jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalót, ha közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszonya? Érinti ez valamilyen módon az ellátást? Kaphatja továbbra is a GYED-et a munkaviszony megszűnése után?
Részlet a válaszából: […] A GYED folyósításának feltételeiről és annak megállapításáról az Eb-tv. rendelkezik, az alábbiak szerint:Gyermekgondozási díjra jogosult:a) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,b) az anya, valamint a 40....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Átadott munkavállaló egészségbiztosítás pénzbeli ellátása

Kérdés:

Jogutódlásnak tekinthető egészségbiztosítás pénzbeli ellátásra való jogosultság szempontjából egy háromoldalú megállapodás keretében munkáltatók között átadott munkavállaló jogviszonya? A munkavállaló nem áthelyezéssel vált munkahelyet, hanem a megállapodás alapján a meglévő munkáját folytatja a cégek közötti feladatátadás miatt. Az átvevő vállalta a ki nem adott szabadság biztosítását, valamint azt, hogy a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából is figyelembe veszi a jogelődnél töltött időt.

Részlet a válaszából: […] A munkavállaló oldalán a munkavégzés perszonális, személyhez kötött, ezért a munkát végző személy cseréjéről nem beszélhetünk, mindez azonban a munkáltató oldalán nem ismeretlen jelenség. Munkáltatói oldalon a korábban létrejött munkajogviszony nem szűnik meg, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Kilépett munkavállaló folyamatos baleseti táppénze

Kérdés:

Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek a baleseti táppénz folyósítása során annak a dolgozónak az esetében, aki a 2025. november 20-án történt üzemi balesete következtében jelenleg is keresőképtelen, a munkaviszonya 2026. január 30-án megszűnt, és a 2026. január 26-tól február 8-ig szóló orvosi igazolást február 11-én nyújtotta be a kifizetőhelyhez? Meddig folyósíthatja a kifizetőhely a baleseti táppénzt?

Részlet a válaszából: […] 2026. januártól megszűnt a kifizetőhelyek folyósítási joga a passzív jogú ellátások folyósítására. Ennek következtében a dolgozó részére baleseti táppénz csak a biztosítási jogviszonyának megszűnése napjáig, azaz 2026. január 30-ig folyósítható. A 2026. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Kilépő dolgozók egészségbiztosítási pénzbeli ellátásai

Kérdés: A továbbiakban is a kifizetőhelynek kell folyósítania a csecsemőgondozási díjat annak az édesanyának a részére, aki 2025. november 12-től részesül az ellátásban, de 2026. január 28-án megszűnt a munkaviszonya a cégnél?
Részlet a válaszából: […] 2026. január 1-jétől a kifizetőhely a biztosítási jogviszony megszűnését követően nem bírálhat el és nem is folyósíthat pénzbeli ellátást (CSED, GYED, ÖFD) és baleseti táppénzt. Az ellátás továbbfolyósítása a foglalkoztató székhelye szerint illetékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.
Kapcsolódó címke:

Külföldi munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó

Kérdés:

Egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2024. augusztus 1-jétől szünetelteti a tevékenységét. Közben Ausztriában 20 órában munkaviszonyt létesített. 2025. december 1-jével szeretné újraindítani a tevékenységét. A törzsadatok alapján még mindig a Kata-tv. hatálya alá tartozik. Van neki a külföldi munkaviszonyról bejelentési kötelezettsége Magyarországon? A külföldi munkaviszony alapján nem került kizárásra a Kata-tv. hatálya alól. A 20 órás munkaviszony részmunkaidőnek számít, és emiatt lehet ő Magyarországon főállású katás vállalkozó? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha a munkaviszonya 25 órára változna?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett egyéni vállalkozó Ausztriában munkaviszonyt létesített (míg Magyarországon egyéni vállalkozó), és így a 883/2004/EK rendelet szabályai szerint Ausztriában válik biztosítottá.A Kata-tv. 2. §-a 2. alpontjának c) pontja alapján e jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt, azaz a kiszámlázott összeget kell alapul venni, amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből az egyes tevékenységek szerint különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Nyugdíjelőlegben részesülő munkavállaló közterhe

Kérdés:

Vonni kell továbbra is a társadalombiztosítási járulékot, és fizetni kell a szociális hozzájárulási adót annak a magyar állampolgárságú munkavállalónak az esetében, aki 2025. július 17-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, de korábban Lengyelországban is dolgozott, így az adatok hiánya miatt a nyugdíja összege nem állapítható meg, ezért végzésben nyugdíjelőleget állapítottak meg a részére?

Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 73. §-ának (1) és (2) bekezdései értelmében, ha a nyugellátásra való jogosultság fennáll, de a nyugellátás összege a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Távmunka külföldről

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból melyik állam hatálya alá fog tartozni az a magyar munkavállaló, aki családi okok miatt Finnországba költözik, és a jövőben külföldről távmunkában dolgozik? Az érintett hosszabb távú tartózkodását a finn hatóságoknál bejelentette, ott másik jogviszonya nem lesz, csak a magyar munkáltató részére fog dolgozni. Melyik államban keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen feladatai vannak a magyar munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] Magyar állampolgár tartósan Finnországba költözött, és a magyarországi munkáltatónál távmunkában dolgozik. A távmunka nem minősül kiküldetésnek, mivel a munkavállalót nem a munkáltató küldte ki, hanem saját elhatározásából tartózkodik Finnországban. A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Ellátások várandósság és szülés esetén

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a dolgozónak, aki 2018. szeptember óta dolgozik önkormányzati fenntartású bölcsődében közalkalmazottként (kisgyermeknevelő), jelenleg meddőségi központba jár kivizsgálásra, habituális vetélés miatt, és nőgyógyásza kérése, hogy 2025 októberétől az általa kiírt 4 hónapos táppénz alatt reproduktív életmódot folytasson otthonában, valamint járjon további kivizsgálásra, a 4 hónapos táppénz után pedig igényeljen fizetés nélküli szabadságot? Visszamehet táppénzre, amennyiben a fizetés nélküli szabadság ideje alatt teherbe esik, majd igényelhet CSED-et a szülés előtt 28 nappal? Ebben az esetben jogosult igénybe venni a gyermek születése után a GYED-et?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy egy biztosított munkavállaló egyedi, nehéz élethelyzetbe kerül, nem minden esetben tudják követni a jogszabályok.Az Eb-tv. 46. §-a (1) bekezdésének értelmében táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.
1
2
3
15