Segítő családtag járulékai

Kérdés: Foglalkoztatónak minősül-e, illetve van-e bejelentési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha a segítő családtagjának kifizetett jövedelem nem éri el a minimális bér harminc százalékát? Kiállíthat-e számlát az egyéni vállalkozó táppénzfolyósítás ideje alatt akkor, ha a segítő családtag végzi a munkát?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítás a segítő családtagra akkor terjed ki, ha a számára juttatott, személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem havonta eléri vagy meghaladja a 15 000 forintot. A kérdésben szereplő esetben tehát nem kell járulékot fizetni. A segítő családtagnak kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Nem rendszeres jövedelem osztószáma

Kérdés: A munkavállaló 1990. január 1-jétől 2002. július 31-ig állt munkaviszonyban "A" munkáltatónál. 2002. január 1-jétől július 31-ig kifizetett rendszeres jövedelme 420 000 forint volt, 2002. június 1-jétől június 30-ig tartó időtartamra 25 000 forint jutalomban részesült. 2002. augusztus 1-jétől jelenleg is "B" munkáltatónál áll munkaviszonyban. 2002. augusztus 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra 400 000 forint munkabérben részesült. A dolgozó 2003. február 26-ától beteg gyermekének ápolása miatt gyermekápolási táppénzt igényel. Mi lesz az osztószáma a 25 000 forint jutalomnak?
Részlet a válaszából: […] ...táppénz összegének megállapításánál – a folyamatos biztosítási időre tekintettel – a számítási időszak a 2002. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam, és az alap pedig az ezen időtartamra járó rendszeres jövedelem, valamint az ezen időtartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás igénybevétele

Kérdés: Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár tagja vagyok 1996. május. 1-jétől. Befizetéseim meghaladják a kötelező tagdíjat. (a jelenlegi egyenleg 680 000 forint körüli), de a 10 éves időtartamot még nem értem el a befizetésekkel! Időközben előrehozott nyugdíjba mentem 1999. szeptember hóban, 55 évesen. A pénzt nem vettem fel, azóta is fizetem a tagdíjat. Most 2004-ben betöltöm az 59. évemet, vagyis a tényleges nyugdíjkorhatárt. Szeretném felvenni a pénzemet. Az évek során igénybe vettem adójóváírásokat kisebb-nagyobb összegben. Jár-e adólevonással, ha felveszem a pénzemet, s mennyivel? Hogyan kerülhető ez el?
Részlet a válaszából: […] ...illeti meg a pénztártagot. A 2. § (5) bekezdés a) pontja szerint a nyugdíjkorhatár az az életkor, amelynek betöltését a társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül előírják. A nyugdíjkorhatár betöltésének minősül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot az alábbi esetekben kifizetett szabadságmegváltásból:- A munkavállaló 2003. június 30-ig áll munkaviszonyban.- A munkavállaló 2002. október 15-ig GYES-en volt, és október 16-án megszünteti a munkaviszonyát. Kéri az utóbbi 3 év ki nem vett szabadságának a kifizetését is.
Részlet a válaszából: […] ...meg.Az előzőekben meghatározott járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Járulékfizetés előzetes letartóztatás ideje alatt

Kérdés: Kell-e az egyéni vállalkozónak járulékot fizetnie a 2 éves előzetes letartóztatásban töltött idő után abban az esetben, ha a vád alól felmentik?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összeg után köteles társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (a magánnyugdíjpénztár tagja tagdíjat) fizetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő gazdasági társaság külföldi részvétellel működik, ezért vonatkoztatható rá a Tbj-tv. 11. § c) pontja. Eszerint a biztosítás nem terjed ki – többek között – a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak arra a Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...a Gt. 30. § (3) bekezdése kötelezően előírja], mely jogviszony ingyenes alakzatát is elismeri a Ptk. A díjazás nélküli megbízás biztosítási, járulék- és EHO-fizetési kötelezettséget nem eredményez. Nehezen értelmezhető az a kérdésrészlet, amely úgy szól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nem működő bt. közterhei

Kérdés: Kell-e a minimálbér után fizetni a járulékokat és az eho-t egy bt. beltagja után abban az esetben, ha a bt. tevékenységét nem gyakorolja, azaz sem árbevétele, sem költségei nincsenek? A beltagnak nincs egyéb biztosítási jogviszonya, a kültag pedig soha nem volt személyes közreműködésre kötelezett.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 3. § (1) bekezdése szerint gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alapítható. A Gt.-nek nincs olyan rendelkezése, amely e tevékenység szüneteltetését elismerné, a tevékenység megszűnése – akár átmenetileg is – magának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A munkavállaló a balesetet megelőző hónapban műszakpótlékban részesült. Fizetett szabadságon is volt, mely időtartamra távolléti díjban részesült. Mi számít rendszeres és nem rendszeres jövedelemnek? Hogyan történik a baleseti táppénz összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem naptári napi összegével. A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas biztosított egyéni járulékai

Kérdés: A munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozik. 2003-ban kéri nyugdíjazását, valamint visszamenőleg 6 hónapra nyugdíjának megállapítását. A munkaadótól kéri vissza a 3 százalékos járulékot, valamint a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, természetesen a nyugdíjazását követő időszakra. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 25. §-a kimondja, hogy saját jogú nyugdíjas egyéni járulékot – 3 százalék egészségbiztosítási, illetve 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 7 százalék tagdíjat) – nem fizet. E jogszabályi helyet tovább pontosítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
1
477
478
479
497