Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...Munkaviszony esetén az ügyvezető munkabére után az általános szabályoknak megfelelően kell megfizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 3450...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Betéti társaság beltagjának munkaviszonya

Kérdés: Létesíthet-e munkaviszonyt a betéti társaság önálló üzletvezetésre jogosult egyedüli beltagja?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyt. Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta, hogy a betéti társaság társadalombiztosítási jogszabályban előírt járulékfizetési és -bevallási kötelezettségével összefüggő ügyekben a Legfelsőbb Bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a bt. kültagja után, ha a bt.-ben munkavégzésre nem kötelezett, nem áll munkaviszonyban, szívességből, ellenszolgáltatás nélkül segít a cég ügyviteli munkájában?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végez a betéti társaságban, társas vállalkozónak minősül, és vonatkoznak rá a társas vállalkozókat érintő társadalombiztosítási szabályok. Ez esetében azt jelenti, hogy amennyiben nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak (tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kültag munkaképesség-csökkenése

Kérdés: Egy bt. kültagja 38 év járulékfizetés után – melyből 24 év munkaviszony és 14 év tagsági viszony – munkaképességét 50 százalékban elvesztette. A 8/1983. EüM-PM együttes rendeletre hivatkozva a Fővárosi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a rendszeres szociális járadékra benyújtott igényét elutasította. A betéti társaság 2003 áprilisában megszűnt. Milyen ellátást igényelhet a megrokkant személy abban az esetben, ha a rendszeres szociális járadékra benyújtott igény elutasítása jogos volt?
Részlet a válaszából: […] A kérdező rendszeres szociális igényének elutasítása jogos volt, mert a hivatkozott rendelet hatálya kizárólag a munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban, továbbá szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Evaalany beltag közterhei

Kérdés: A személyes közreműködésre tekintettel van-e kötelező kivétje az eva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság beltagjának, aki egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, vagy elég, ha bevételeit az eva szerinti mértékkel leadózza, és így válik adózott jövedelemmé? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a beltagnak nincs munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végző beltagjáról – van szó, aki ezzel párhuzamosan rendelkezik legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással.Ez társadalombiztosítási szempontból azt jelenti, hogy személyes közreműködésére tekintettel kiosztott, járulékalapot képező jövedelme után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Egyéni vállalkozó határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Milyen egyénijárulék-levonási, illetve eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó alkalmazása esetén? A foglalkoztatásra fizikai munkára szóló, határozott idejű munkaszerződés alapján, 1-2 hetes időtartamra, heti 40 órás munkaidőben, napi bruttó 8000 forint javadalmazásért kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosítási jogállást kell tisztáznunk: főfoglalkozású egyéni vállalkozóról van szó, aki emellett esetenként rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal.A munkaviszony vonatkozásában a vállalkozói mivoltnak különösebb jelentősége nincs,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Nyugdíjba vonuló biztosított utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan kell visszamenőleg rendezni a járulékokat, illetve milyen nyomtatványt kell használni önellenőrzéshez abban az esetben, ha az 1992. október 1-jétől jelenleg is napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló részére a nyugdíj-biztosítási szervek 2003. június 8-án visszamenőleg 2003. február 12-től öregségi nyugdíjat állapítottak meg?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetnie a munkavállalónak az egyéni járulékokat, de a február 12-től járó jövedelmét már nem terheli sem a 3 százalék egészségbiztosítási járulék, sem a 8,5 százalék nyugdíjjárulék.Tekintve, hogy a foglalkoztató csak június hónapban értesülhetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] ...(munkaviszony, megbízási jogviszony stb.) is végezhet munkát a társaságban, amelyek esetében a következőktől eltérően alakul a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A főfoglalkozású – többes jogviszonyban nem álló – társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Svéd állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni egy Magyarországon alapított betéti társaság személyesen közreműködő, svéd állampolgárságú beltagja után?
Részlet a válaszából: […] ...társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó. Az e személyi körbe tartozókra a Tbj-tv. 11. §-a alapján nem terjed ki a biztosítás. Igaz ugyan, hogy e kizárás alól a Tbj-tv. 13. §-a "feloldást" ad a szociálpolitikai megállapodás hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a kifizetőt, illetve a munkavállalót nappali tagozatos főiskolai tanuló megbízási szerződéssel történő foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyról van szó, amely személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységnek, társadalombiztosítási szempontból pedig munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül.Ebből kiindulva a közterhek megállapítása szempontjából első –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
1
469
470
471
497