Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Hogyan kell a betegszabadságot elszámolni egy 48 órás munkarendben foglalkoztatott munkavállaló betegsége esetén? Az első héten a munkarend szerinti napokat kell figyelembe venni, majd az azt követő héten kell az 5+2 rendszert alkalmazni, vagy a betegszabadság ideje alatt mindvégig az 5+2-t, ugyanis a munkaidő beosztása alapján heti kettőnél több pihenőnap van.
Részlet a válaszából: […] ...jogintézményének bevezetésével a munkavállaló a betegsége miatti keresőképtelensége első 15 napjára általában nem társadalombiztosítási ellátásra, hanem betegszabadságra válik jogosulttá. A betegszabadság idejére járó ellátást – a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Üzleti partnernek adott juttatások

Kérdés: Természetbeni juttatásnak minősül-e, ha az üzleti partnerünk szállodai és éttermi költségeit mi fizetjük? Ha igen, társaságunkat mindössze a 44 százalék szja-fizetési kötelezettség terheli? Jelen esetben érvényesíthető az Szja-tv. 69. § (7) bek. aa) pontja?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti partnernek nyújtott éttermi vendéglátás és szálláshely biztosítása önmagában nem reprezentáció, ezért csak adóköteles természetbeni juttatásként értelmezhető. A kifizetőnek 44% szja-t, és ha nem biztosított magánszemély részesül a juttatásban, 11% eho-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási kifizetőhelyet létesíteni annak a munkáltatónak, aki egész évben 1 fő főfoglalkozású alkalmazottat foglalkoztat, viszont egy év alatt összesen 350 fő megbízottat foglalkoztat 1-1 napra? A megbízottak a foglalkoztatás napjára biztosítottak.
Részlet a válaszából: […] ...Tb-fü-tv. 9. §-ában foglaltak értelmében akkor kell a munkáltatónak társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtetni, ha legalább 100 fő társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat. Ennek feltétele, hogy a biztosítotti létszám tartósan, legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...két adóévben kizárólag a választott módon állapíthatják meg az ügyvédi irodától származó osztalék utáni adót. A társadalombiztosítási szabályok az osztalékot alapesetben mentesítik a járulékfizetés alól, a kivételt az az eset jelenti, amikor a tag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Cafeteria-rendszer

Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?
Részlet a válaszából: […] ...Munkába járás költségei, étkezési jegy, üdülési csekk, iskolakezdési támogatás, munkáltató által a dolgozó javára fizetett biztosítás, mobiltelefon-, illetve cégautó-használat, önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.
Részlet a válaszából: […] ...sem kötelező az írásbeliség – megbízási szerződés szóban is köthető –, de célszerű. E jogviszony esetében az ügyvezető biztosítása nem automatikus, az akkor áll fenn, ha az e tevékenységből származó, járulékalapot képező (adóelőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...Munkaviszony esetén az ügyvezető munkabére után az általános szabályoknak megfelelően kell megfizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 3450...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Betéti társaság beltagjának munkaviszonya

Kérdés: Létesíthet-e munkaviszonyt a betéti társaság önálló üzletvezetésre jogosult egyedüli beltagja?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyt. Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta, hogy a betéti társaság társadalombiztosítási jogszabályban előírt járulékfizetési és -bevallási kötelezettségével összefüggő ügyekben a Legfelsőbb Bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a bt. kültagja után, ha a bt.-ben munkavégzésre nem kötelezett, nem áll munkaviszonyban, szívességből, ellenszolgáltatás nélkül segít a cég ügyviteli munkájában?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végez a betéti társaságban, társas vállalkozónak minősül, és vonatkoznak rá a társas vállalkozókat érintő társadalombiztosítási szabályok. Ez esetében azt jelenti, hogy amennyiben nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak (tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kültag munkaképesség-csökkenése

Kérdés: Egy bt. kültagja 38 év járulékfizetés után – melyből 24 év munkaviszony és 14 év tagsági viszony – munkaképességét 50 százalékban elvesztette. A 8/1983. EüM-PM együttes rendeletre hivatkozva a Fővárosi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a rendszeres szociális járadékra benyújtott igényét elutasította. A betéti társaság 2003 áprilisában megszűnt. Milyen ellátást igényelhet a megrokkant személy abban az esetben, ha a rendszeres szociális járadékra benyújtott igény elutasítása jogos volt?
Részlet a válaszából: […] A kérdező rendszeres szociális igényének elutasítása jogos volt, mert a hivatkozott rendelet hatálya kizárólag a munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban, továbbá szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
…
467
468
469
…
496