Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Amennyiben a szakmunkástanuló foglalkoztatása nem tanulószerződés keretében történik, hanem a díjazás feltételeit az intézmény és a gazdálkodó szervezet között létrejött megállapodás rögzíti, akkor az így kifizetett összeg minek minősül? Milyen közterhek terhelik az így kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. szerint biztosítási kötelezettség alá kizárólag az a szakképző iskolai tanuló tartozik, aki a tanulmányait tanulószerződés alapján folytatja [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének c) pontja]. A tanulószerződés nélkül foglalkoztatott szakmunkástanulóra tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Ösztöndíjas aspiránsként eltöltött idő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe vehető-e biztosításban eltöltött szolgálati időként az 1982. szeptember 1.- 1985. augusztus 31. között a Magyar Tudományos Akadémia TMB keretében belföldi ösztöndíjas aspiránsként eltöltött idő?
Részlet a válaszából: […] ...jogosító szolgálati időnek minősül minden olyan biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. előtti tartamát az 1997. december 31-én hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Polgári szolgálatos katona juttatásainak közterhei

Kérdés: Keletkezik-e a munkáltatónak járulékfizetési kötelezettsége, illetve a munkavállalótól kell-e vonni valamit a polgári szolgálatos katona részére fizetett jutalom, lakbér-hozzájárulás után?
Részlet a válaszából: […] ...összegei. A Psz-tv. 31. §-a alapján a polgári szolgálatot teljesítőt – kérelmére – díjtalan elhelyezés illeti meg, amelynek biztosítása a foglalkoztató feladata. A munkáltatónak már a polgári szolgálatos személy foglalkoztatására feljogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottnak tekinthető – tehát az előbbiekben ismertetett feltételeknek megfelel –, hiszen mind a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék levonása, mind a tételes eho megfizetése ezen összeghatár eléréséhez kötődik. Ez azt jelenti, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Társadalombiztosítási kifizetőhely alapításának elmulasztása

Kérdés: Milyen következményei lehetnek annak, ha egy 114 fős cég nem kezdeményezi a kifizetőhellyé válását? A cégnél ebben az évben ellátást senki sem igényelt, két esetben került sor betegszabadság kifizetésére.
Részlet a válaszából: […]

A munkáltató nem tartotta be a Tb-fü-tv. 9. §-ában előírtakat. Ha ez az illetékes pénztár tudomására jut, felszólítja a munkáltatót a kifizetőhely létesítésére. Ha a munkáltató nem tesz eleget a törvényben előírtaknak, bírságolható.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Üzemorvos foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e minden foglalkoztatónak kötelezően üzemorvost foglalkoztatnia?
Részlet a válaszából: […] ...tartozik.(2) A munkáltatók munkavállalóik létszámát és tevékenységét, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosításának módját – e rendelet hatálybalépését követő két hónapon belül, illetve működésük megkezdését követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a dolgozók részére utazási költségtérítés címén kifizetett juttatás után abban az esetben, ha a munkáltató a munkába járáshoz szükséges bérlet árának 80 százalékát téríti meg, de a bérletszelvényeket nem kéri el? Adómentes-e az ügyvezető részére a saját személygépkocsival történő munkába járás miatt kifizetett kilométerenkénti 3 forintos juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...függ össze a munkába járással, ezért az adóköteles természetbeni juttatás. A munkáltatónak 44 százalék adót, 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot kell utána fizetnie. Abban az esetben azonban, ha a dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Milyen feltételek alapján fizet járulékot a kezdő egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...kezdő egyéni vállalkozó fogalma 2003. január 1-jétől jelent meg ismételten a társadalombiztosítási jogszabályokban. A Tbj-tv. 4. § ba) pontja szerint az egyéni vállalkozó kezdőnek a járulékfizetési kötelezettsége első napjától (azaz a vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegállomány esetén jogosult-e táppénzre az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 1993 óta folyamatosan gyakorolja, és minden évben a minimálbér után fizette a társadalombiztosítási járulékot? Leszázalékolják-e abban az esetben, ha 1 éven túl beteg? Mi alapján történik a járadékok, illetve a rokkantnyugdíj összegének kiszámítása?
Részlet a válaszából: […] ...folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bek. e) pontja értelmében kiterjed a biztosítás, így a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, tehát táppénzre is jogosultságot szerezhet.E pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Előrehozott és korkedvezményes nyugdíj

Kérdés: 1950-ben született, 1968 óta folyamatosan közalkalmazottként dolgozó nő elmehet-e előnyugdíjba, és mikor? Mennyivel kevesebb az előnyugdíj összege, mint a korkedvezményes nyugdíjé? A 62. életév betöltése után jogosult lesz-e a teljes összegű öregségi nyugdíjra a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...december 31-ét követően a nyugdíjjogosultság feltételei a következők, melyek egyaránt vonatkoznak férfiakra és nőkre is: Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a hatvankettedik életéve betöltésétől az jogosult, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.
1
…
465
466
467
…
496