Jogosultság egészségbiztosítási ellátásra

Kérdés: Milyen módon veheti igénybe az egészségbiztosítási ellátásokat az a nagykorú magyar állampolgár, aki nem biztosított, nem eltartott hozzátartozó, de – jövedelem hiányában – nem kötelezett a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetésére sem?
Részlet a válaszából: […] ...egy pontosítás: a – Tbj-tv. 39. §-ában meghatározott – 11 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személy az egészségbiztosítási ellátások közül csak az egészségügyi szolgáltatást (tehát a pénzbeli ellátásokat: táppénzt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Jogosultság anyasági ellátásokra

Kérdés: 2003. november hóban 28 hetes terhes nő 2003. november 1-jétől – 8 órás munkaviszonyban – munkába állt. Előzőleg nem volt munkahelye, csak munkanélküli-segélyben részesült egy rövid ideig. Jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re akkor, ha a szülésig hátralévő időt végigdolgozza?
Részlet a válaszából: […] ...való jogosultság egyik alapfeltétele, hogy az igénylő a szülést közvetlenül megelőző két éven belül rendelkezzen legalább 180 napi biztosítási idővel. Amennyiben a munkanélküli-ellátás ideje és a szülésig ledolgozandó hátralévő idő tartama a 180 napot eléri,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: A munkavállaló első gyermekét 2002. március 14-én, a másodikat 2003. szeptember 25-én szülte. Mi az alapja a második gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segélynek és a gyermekgondozási díjnak?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani. (Ez az összeg 2004. március 11-én 106 000 forintnak a harmincadrésze, azaz 3533,33 forint.) Ha azonban az igénylő egészségbiztosításijárulék-alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, akkor a tényleges jövedelmét kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Terhességi-gyermekágyi segély alapja újabb szülés esetén

Kérdés: Változtat-e az újabb szülésnél igényelt terhességi-gyermekágyi segély alapját képező jövedelmen a 30 napot meghaladó gyermekgondozási segély folyósítása? Mi az alapja a 2003. július 1-jétől igényelt terhességi-gyermekágyi segélynek, ha a határozatlan idejű munkaviszony 1999. május 1-jétől áll fenn, és a bruttó bér havi 120 000 forint? A biztosított 2000. augusztus 31-től 2002. augusztus 31-ig gyermekgondozási díjban, majd 2002. szeptember 1-jétől 2003. június 30-ig gyermekgondozási segélyben részesült, 2003. július 1-jén szült, és e naptól terhességi-gyermekágyi segélyt igényel.
Részlet a válaszából: […] ...naptári napi összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészében kell megállapítani, ha az egészségbiztosítási járulék alapját képező tényleges jövedelme ezt az összeget eléri. Mivel nincs a biztosítottnak tényleges jövedelme,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Kifizetőhely létesítése

Kérdés: Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhelyet létesítsen az a foglalkoztató, amely átlagban 30-40 fő munkavállalót foglalkoztat?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetőhelyet "megállapodás" alapján a 100 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltató is működtethet. A kifizetőhely létesítésére vonatkozó kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MEP Ellenőrzési Osztályára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

180 napi jövedelem számítása

Kérdés: Össze kell-e számítani a jövedelmeket a 180 napi jövedelem megállapításához abban az esetben, ha a naptári évben a jogviszonyok nem folyamatosak?
Részlet a válaszából: […] ...táppénzre való jogosultság megállapításához a folyamatos biztosítási időket lehet figyelembe venni. Ebből következik, hogy a táppénz összegének megállapításához is csak a folyamatos jogviszonyokban elért jövedelmeket lehet összeszámítani [Eb-tv. 48. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Vásárlási utalvány közterhei

Kérdés: Egy cég évente két alkalommal valamennyi dolgozóját 5 ezer forintos vásárlási utalvánnyal szeretné megajándékozni. Kell-e adót és járulékot fizetni e juttatás után, figyelembe véve, hogy a kifizető által adott ajándék adómentességének értékhatára 500 forintról 5000 forintra nőtt?
Részlet a válaszából: […] ...tudjuk besorolni.Ebből következően a munkavállaló összevont adóalapját gyarapítja, azaz szja-előleget is kell fizetni utána.Társadalombiztosítási szempontból pedig járulékalapot képező jövedelemnek minősül – tekintve, hogy a juttatásra munkaviszonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Egyszemélyes kft. nyugdíjas tagjának kötelezettségei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van az egyszemélyes kft. nyugdíjas tagjának, ha személyes közreműködésért 100 ezer forint jövedelmet vesz ki, de az ügyvezetésért nem kér díjazást? Milyen kötelezettségek terhelik a társaságot?
Részlet a válaszából: […] ...lépés a tag társadalombiztosítási jogállásának a megállapítása.Egyszemélyes kft.-ről lévén szó, tulajdonos tagja csak – az APEH 2000. évi 28. és 134. számú iránymutatásával összhangban, a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja 1. alpontjában említett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Holland állampolgárságú kft.-tag biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni egy magyarországi székhelyű és telephelyű kft. holland állampolgárságú, személyesen közreműködő tulajdonos ügyvezető tagjának a díjazása után?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdoni részesedéssel bír, csak társas vállalkozóként lehet ügyvezető. (APEH 2000. évi 28. és 134. iránymutatása.)Jelen helyzetben a biztosítási kötelezettség elbírálása szempontjából ennek nincs jelentősége, hiszen a Tbj-tv. 11. §-a alapján nem terjed ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Közhasznú társaság vezető tisztségviselőinek díjazása

Kérdés: Egy újonnan alapított közhasznú társaság ügyvezetője nyugdíjas, cégvezetője vállalkozói igazolvánnyal rendelkező nyugdíjas. Egy másik közhasznú társaság ügyvezetője heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, cégvezetője főfoglalkozású egyéni vállalkozó. Kötelező-e a részükre a minimálbért kifizetni, vagy személyes közreműködésük alapján a taggyűlés határozza meg a díjazásukat? Milyen járulékok terhelik e kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben is az, hogy az érintettek milyen jogviszony keretében látják el az adott tevékenységet: társas vállalkozóként-e, vagy más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban?A kérdésből erre vonatkozón nem kapunk eligazítást, ezért mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
459
460
461
496