Albérleti hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni a főfoglalkozású dolgozó részére juttatott havi 20 ezer forint összegű albérleti hozzájárulás után?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni – annak munkaviszonyból származó jövedelmének tekinthető.Ebből következően mind a 29 százalék társadalombiztosításijárulékot, mind pedig a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalékegészségbiztosítási járulékot meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Táppénz ideje alatti munkavégzés további közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: További közalkalmazotti jogviszonyában végezhet-e szellemi tevékenységet az a munkavállaló, aki a főállású közalkalmazotti jogviszonyában tartós betegállománya miatt nem tudja ellátni feladatát? A további jogviszonyában nem jogosult táppénzre, mert a főállású munkaviszonyában megfizeti az egészségbiztosítási járulékot, a továbbiban viszont nem.
Részlet a válaszából: […] ...megtiltóintézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető.A Eb-tv. 43. § (2) bekezdése értelmében egyidejűleg fennállótöbb biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre valójogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Táppénz irányadó időszaka és időtartama

Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre, és a táppénz összegének megállapításához mi az irányadó időszak annak a 2004. április 5-étől munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2004. április 20-ától jelenleg is keresőképtelen beteg. Korábbi jogviszonyai: – 1998. március 24-től 2003. január 26-ig és – 2003. március 4-től 2004. február 9-ig tartott. – 2003. január 28-tól 2003. március 3-ig, majd – 2004. február 11-től 2004. április 4-ig munkanélküli volt.
Részlet a válaszából: […] ...részesült munkanélkülijáradékban. Ez esetben a 2004. április 20-án kezdődőkeresőképtelenséghez a biztosított csak 15 nap folyamatos biztosítási idővelrendelkezik – mivel a munkaviszonyok között a megszakítások időtartama többmint 30 nap –, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...kelltekinteni, mint a munkabért, és az Szja-tv. 49. §-a értelmében az adóelőleget,valamint a Tbj-tv. 19. §-a szerint a társadalombiztosítási és anyugdíjjárulékot le kell vonni, illetve meg kell fizetni utána. Tekintettel arra, hogy a kérdésből egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Evaalany munkáltató által fizetendő szakképzési hozzájárulás

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie egy evás adóalanynak az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély után abban az esetben, ha a dolgozó táppénzen van, vagy TGYÁS, GYED, illetve GYES ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...álláspontunk szerint a munkaviszonyban álló dolgozók után aszakképzési hozzájárulást akkor is meg kell fizetni, ha társadalombiztosítási,illetve egyéb ellátásban részesülnek.Az Szhj-tv. főszabálya szerinti bérköltségalapú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Járulékfizetés "beolvadó" társaság esetében

Kérdés: "A" kft. beolvad "B" kft.-be úgy, hogy az "A" kft.-ből az egyik tulajdonost alkalmazottként átvették, a másik tulajdonos kilépett. Az üzletrész átruházásának ellenértékét "B" kft. a cégbírósági végzés előtt kifizette. Van-e járulék és egyéb adófizetési kötelezettség az "A" kft.-ben a cégbejegyzésig, és ha igen, mikortól meddig, ki után és kinek kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...formája változatlan marad [Gt. 73. § (1) bekezdése]. A Gt. mindezenrendelkezéseiből következően a beolvadó "A" kft.-nek a társadalombiztosítási ésadófizetési kötelezettségeit a beolvadás előtti állapotnak megfelelően kellteljesítenie mindaddig, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

II. fokozatú rokkant foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható az a II. rokkantsági fokozatba tartozó, születésétől 100százalékban rokkant hölgy, akinek karja és kezei is korlátozottan mozgásképesek, és rokkantsági nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...a rokkantsági nyugdíjas munkavállalónálsem. Fontos tudni, hogy a nyugdíjas (öregségi, rokkantsági)munkavállalók béréből egészségbiztosítási járulék nem vonható, így táppénzrenem jogosultak, és újabb szolgálati időt sem szerezhetnek. Más a helyzet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Táppénzes állomány megszakítása

Kérdés: Egy 2003. december 15-től folyamatosan keresőképtelen állományban lévő főállású munkavállaló, akinek leszázalékolása is várható, 2004. március 24-én (1 nap) szabadságot vett ki, mivel nem jelentkezett háziorvosánál csak a következő napon. Meddig jogosult táppénzre az egy nap megszakítás miatt? A munkáltatónak van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége a háziorvos, illetve az OEP felé?
Részlet a válaszából: […] ...kezdődő betegségének első 15 munkanapjára betegszabadságban részesül.Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át.Természetesen a táppénz időtartamának megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz-e 2008-ban nyugellátásra az az 1951-ben született nő, aki jelenleg 32 év munkaviszonnyal rendelkezik és egy gyermeket szült? Ha a továbbiakban is folyamatosan dolgozik, akkor a szülés miatti kedvezmény nélkül 36 év munkaviszonya lesz 2008-ban. Ha elmehet 2008-ban nyugdíjba, de nem megy, elveszíti a gyermek után járó kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...született nő előrehozott öregségi nyugdíjra legkorábban 2008-ban jogosult, amennyiben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. Ha a kérdező biztosítási jogviszonya 2008-ig folyamatosan fennáll, akkor a megszerzett szolgálati ideje és a gyermekkedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

1947-ben született nő nyugellátása

Kérdés: 1947-ben született nő elmehet-e 38 éves szolgálati ideje és két gyermek szülése alapján 57 vagy 58 éves korában nyugdíjba? Ha a munkáltatója vállalja, hogy 62 éves koráig fizeti a szükséges járulékokat, ezt hogyan és milyen formában teheti meg, és hogyan hat ez a munkavállaló nyugdíjára? Mi lesz a járulékok alapja és mértéke? Ha időközben a dolgozó máshol helyezkedik el, megszűnik-e az előző munkáltató járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...betöltésétől jogosult, amennyiben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. A nyugdíj megállapításának időpontjától társadalombiztosítási szempontból nyugdíjasnak minősül, ezért az egyénijárulék-fizetési kötelezettsége megszűnik, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
1
449
450
451
508