Felmondás szülés után

Kérdés: Egy betéti társaság munkavállalója jelenleg táppénzen van, 2004. januárra várható a szülése. A dolgozó a szülés után 6-12 hónappal munkába szeretne állni. Köteles-e a bt. visszavenni, és mennyi időre? Amennyiben igen, mennyi szabadságot kell elszámolni az eltelt 6-12 hónap után. Mikortól szüntethető meg a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A rendes szabadságra való jogosultsághoz munkaviszony fennállása, annak keretében általában munka teljesítése szükséges. Rendes szabadság jár azonban nemcsak a munkaviszony keretében munkában töltött időre, hanem egyes munkában nem töltött, az Mt. 130. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Belorusz állampolgárságú beltag biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság belorusz állampolgárságú beltagja után abban az esetben, ha jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt annak tisztázása szükséges, hogy a fent említett tag vajon társas vállalkozónak minősül-e.Betéti társaság beltagja akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Többes jogviszonyú beltag fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja egy másik vállalkozásban rendelkezik heti 36 órát meghaladó főállással. Jelenlegi munkahelyétől 4 hónap fizetés nélküli szabadságra megy. Ez idő alatt kell-e a bt.-ben fizetni utána járulékokat és egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] A biztos válasz érdekében először a bt. beltagjának a társadalombiztosítási jogállását kell tisztázni. A betéti társaság beltagja akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Alkalomszerűen foglalkoztatott munkavállalók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathat magánszemélyeket, és milyen szerződés keretében az a szeszfőzést végző betéti társaság, ahol a berendezés a bt. tulajdona, és a magánszemély főzetőkkel a bt. állapodik meg a munka elvégzésében? A munka alkalomszerű, eseti jellegű, előre alig tervezhető, s a főzető igényeinek megfelelően éjszaka, hétvégén, esetleg ünnepnap kell elvégezni.
Részlet a válaszából: […] Napjaink aktuális problémája tükröződik a kérdésben, különös tekintettel a 2003. július 1-jén hatályba lépett, az Mt. és az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló Mtmód. rendelkezéseire. Ebben ugyanis konkrét megfogalmazást nyert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Szlovák állampolgárságú beltag tb-jogviszonya

Kérdés: Ugyanúgy vonatkoznak-e a járulékfizetési szabályok a szlovák állampolgárságú magánszemélyre, aki Magyarországon bejegyzett betéti társaság személyesen közreműködő beltagja, mint a belföldi illetőségű magánszemélyre? A beltagnak egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya nincs.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 11. § c) pontja alapján a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak a külföldinek minősülő tagjára nem terjed ki a biztosítás. Kivételt ez alól a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy jelent, akire a Tbj-tv. előírásait az egyezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 24. § (1) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Betéti társaság beltagjának munkaviszonya

Kérdés: Létesíthet-e munkaviszonyt a betéti társaság önálló üzletvezetésre jogosult egyedüli beltagja?
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozataKorábbi számainkban már többször foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a betéti társaság üzletvezető beltagja állhat-e saját társaságával munkaviszonyban. Korábban több olyan jogerős bírósági ítélet is született, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Betéti társaság beltagjának jogviszonya

Kérdés: Lehet-e a munkaviszony keretében személyesen közreműködő beltag fizetés nélküli szabadságon? A bt. ingatlan-bérbeadással foglalkozik, ami havonta egy alkalommal jelent számlázási és adminisztratív munkát. Lehet-e részmunkaidős munkaszerződése a beltagnak, mivel más teendője nincs a társaságban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés különösen aktuális, tekintettel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság e témakört illetően a közelmúltban valamennyi bíróság számára kötelező erővel bíró jogegységi határozatot hozott. Az előző válaszban erre részletesen kitértünk, a munkaviszony ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a bt. kültagja után, ha a bt.-ben munkavégzésre nem kötelezett, nem áll munkaviszonyban, szívességből, ellenszolgáltatás nélkül segít a cég ügyviteli munkájában?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § d) pontja 1. alpontja értelmében a betéti társaság kültagját akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban teszi. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kültag munkaképesség-csökkenése

Kérdés: Egy bt. kültagja 38 év járulékfizetés után – melyből 24 év munkaviszony és 14 év tagsági viszony – munkaképességét 50 százalékban elvesztette. A 8/1983. EüM-PM együttes rendeletre hivatkozva a Fővárosi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a rendszeres szociális járadékra benyújtott igényét elutasította. A betéti társaság 2003 áprilisában megszűnt. Milyen ellátást igényelhet a megrokkant személy abban az esetben, ha a rendszeres szociális járadékra benyújtott igény elutasítása jogos volt?
Részlet a válaszából: […] A kérdező rendszeres szociális igényének elutasítása jogos volt, mert a hivatkozott rendelet hatálya kizárólag a munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban, továbbá szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
38
39
40
43