51 cikk rendezése:
1. cikk / 51 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 51 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
3. cikk / 51 Szülés külföldi előzménnyel
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kismama, aki 2020-ban érettségizett, szeptemberben férjhez ment, 2021. januárban Angliába költözött, ahol 2021. február 1-jétől május 31-ig munkaviszonyban dolgozott, júniusban azonban hazaköltözött, és első gyermekét 2021. október 15-re várja? Az érintett 2021. július 5-től Magyarországon munkaviszonyba áll, korábban itthon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezett.
4. cikk / 51 CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása
Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
5. cikk / 51 Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény
Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
6. cikk / 51 Biztosítási jogviszonyok igazolása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, amikor 50 százalékos táppénzt számfejtett a munkavállalója 2019. december hónapban fennállt keresőképtelenségének idejére, tekintettel arra, hogy nem adta le a tb-kiskönyvet a belépésekor (erről nyilatkozott), és a kifizetőhely felszólítására sem pótolta a mulasztását? Újra kell számfejteni az ellátást arra tekintettel, hogy a munkavállaló ismételt – immár tartós – keresőképtelensége miatt megkérte a biztosítási jogviszonyainak igazolását a kormányhivataltól, amely szerint már a korábbi táppénzét is 60 százalékos mértékben kellett volna elszámolni?
7. cikk / 51 Főállású kisadózó szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED, GYED és GYES ellátásra egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki három éve folytatja tevékenységét, a magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adó fizetését vállalta, és első gyermekét 2020. január végére várja? Amennyiben jogosult az ellátásokra, folytathatja vállalkozói tevékenységét azok folyósítása alatt, vagy a munkavégzés kizáró ok lehet?
8. cikk / 51 Nyugdíjas munkavállaló balesete
Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a nyugdíjas munkavállaló, aki 2018. július 2-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában munka-viszony keretében, 2019. május 8-án munkavégzés közben balesetet szenvedett, amelynek következtében május 16-ig kórházi ellátásban részesült, és azóta is keresőképtelen? Számfejtheti a kifizetőhely az ellátást, ha a baleset üzemiségét elismerte a munkáltató, és a szükséges dokumentáció is elkészült?
9. cikk / 51 Tb-kiskönyv
Kérdés: Minden esetben be kell vezetni a jogviszonyokat a tb-igazolványba? Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha az igazolvány hiányosan van kitöltve, és nem tartalmazza a foglalkoztatás megkezdése előtt fennálló egyéni vállalkozói biztosítási jogviszonyt?
10. cikk / 51 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
