Egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mi az oka annak az ellentmondásnak, hogy a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező, vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó lényegében nem fizet járulékot, ha nem számol el kivétet, ezzel szemben az átalányadózó, 40 százalékos költséghányadot alkalmazó egyéni vállalkozó szintén heti 36 órás munkaviszony mellett akár a minimálbérnél magasabb összeg után is köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályok szerint adózó egyéni vállalkozó, illetve az átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási kötelezettségei párhuzamba állíthatók, és nincsenek ellentmondásban egymással. Főszabály [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése, illetve Szocho-tv. 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Lehetséges, hogy a biztosított mezőgazdasági őstermelő, akinek tavaly támogatással együtt 4,5 milliós bevétele volt, az szja-bevallásában 0 forintos szociálishozzájárulásiadó-bevallási és -fizetési kötelezettséget hozzon ki?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-ának (3) bekezdése értelmében a következők szerint alakul:– a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,– az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Valóban megszűnt a mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója? Változtak ezzel összefüggésben a járulékfizetésre vonatkozó szabályok is?
Részlet a válaszából: […] ...kistermelő, aki az előző évben 8 millió forint alatti bevétellel rendelkezett– a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,– az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Dönthet úgy az átalányadózó egyéni vállalkozó, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat, tekintettel arra, hogy jogszabályok értelmében a járulék alapja legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, amiből szó szerinti értelmezésben az következik, hogy a járulékalapja ennél magasabb is lehet?
Részlet a válaszából: […] ...átalányadózó egyéni vállalkozó (hasonlóan a személyi jövedelemadó szerinti adózást alkalmazó vállalkozóhoz) nem vállalhatja, hogy a nyugdíjjárulékot a minimálbérnél (garantált bérminimumnál), egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékát pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] ...biztosított, többes jogviszonyban nem álló átalányadózó egyéni vállalkozó a 2011. évi CLVI. tv. 456. §-ának (1) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 29. §-ának (3) bekezdése értelmében havonta az átalányadó alapja, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...átalányadó alapja és az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási kötelezettségei között valóban szoros kapcsolat van, hisz a biztosított, többes jogviszonyban nem álló vállalkozó a – minimális adó- és járulékfizetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha az egyéni vállalkozó az Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjjáruléka

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetnie egy nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozónak? Ha igen, akkor mi ennek az alapja?
Részlet a válaszából: […]

A kiegészítő tevékenységű átalányadózó a Tbj-tv. 37. §-a értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére is kötelezett, melynek alapja az átalányadó alapját képező jövedelem.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Adószámos magánszemély tevékenysége

Kérdés: Folytathat gépjármű-bérbeadási tevékenységet egy adószámos magánszemély, vagy ehhez egyéni vállalkozónak kellene lennie? Amennyiben igen, akkor tud költséget elszámolni a tevékenysége alapján?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. sze­mélygépkocsi) értékcsökkenési leírásának (amortizá­ciójának) elszámolása korlátozottabb, és nem választhatják az átalányadózást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Külföldi munkavállaló családi kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyar­országon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem, különösen a vállalkozó jövedelem és vállalkozói osztalékalap, átalányadó-alap, a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.A feltételek fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.
1
8
9
10
16