15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: Valóban egész évre megszerezte az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot egy kft. tulajdonosa, aki az osztaléka után 2018-ban már megfizette a 450 ezer forint összegű egészségügyi hozzájárulást? Az érintett személy nem működik közre a társaság tevékenységében, és nem rendelkezik egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem.
2. cikk / 15 Magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás
Kérdés: Csökkenti az ingatlan-bérbeadás után fizetendő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás éves összegét az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján fizetett járulék?
3. cikk / 15 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
4. cikk / 15 Hozzájárulás-fizetési felső határ elérése
Kérdés: Hogyan tudja megállapítani a kifizető, hogy a magánszemély elérte-e a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határát, azaz kell-e vonni tőle a 14 százalékos ehót?
5. cikk / 15 Árfolyamnyereség ehója
Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
6. cikk / 15 Bérbeadásból származó jövedelem utáni adó alapjának meghatározása
Kérdés: A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?
7. cikk / 15 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Kérdés: Kell-e szuperbruttósítani az eho-alapot az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem utáni 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség meghatározásánál, tekintettel arra, hogy az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelemből kell kiindulni?
8. cikk / 15 Bérbeadásból származó jövedelem adóelőlege
Kérdés: Lakásbérbeadásból a magánszemélynek a bevétel 90 százalékának hány százalékát kell adóelőlegként befizetni, ha a várható bérjövedelemmel együtt az nem lesz több, mint 5 millió forint?
9. cikk / 15 Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem ehója
Kérdés: Kell-e ehót fizetnie a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után? Amennyiben igen, mennyi a közteher mértéke? A magánszemély a jövedelem után összevonás alá eső jövedelemként fizet szja-t 2010-ben.
10. cikk / 15 Bérbeadásból származó jövedelem
Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket a bérbeadásból származó jövedelem után? Amennyiben a jövedelem külön adózó jövedelem, a kifizető nem köteles levonni a 25 százalékos személyi jövedelemadót, de a 14 százalékos ehót igen? 17 vagy 32 százalékos személyi jövedelemadót kell-e levonni abban az esetben, ha a bérbeadó az összevont adóalap részeként önálló tevékenységből származó jövedelemként veszi figyelembe a bevételét? Meg kell-e fizetni a 27 százalékos ehót ebben az esetben?
