Munkabér lehívása és a végrehajtás ütközése
Kérdés
Cégünk a hónap közbeni bérlehívás lehetőségét biztosítaná a munkavállalóknak. A kérdésünk egyelőre elméleti, de akár a következő hónapokban is felmerülhet a gyakorlatban. Mi a jogszerű munkáltatói eljárás, ha a munkavállaló a ledolgozott időre járó havi munkabérének jelentős részét már lehívta, és ezt követően végrehajtói letiltás érkezik?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. november 3-án (508. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8802
[…] vonható munkabérrészt, és a jogszerű levonásokat követően a maradványösszeget utalja az adós munkavállalónak a következő hónap 10. napjáig.A munkajog szabályozása a felek számára lehetőséget teremt eltérni a hónapra eső bérperiódustól – Mt. 155. § (1) bekezdés; a munkavállaló részére járó munkabért eltérő megállapodás hiányában utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni – és a végrehajtás keretében teljesíthető levonási kötelezettséget a jogalkotó a jövedelem kifizetéséhez rendeli, és a havi rendszerességet a mentesség szempontjából is előtérbe helyezi.Kérdésként felvethető, mi tekinthető követendő eljárásnak, amennyiben a munkavállaló a hónap folyamán az applikáción keresztül már lehívta a nettó bére jelentős hányadát, ezzel a szemléltetett lineáris folyamat összeomlott.A jogszerűség irányába mutat, ha a számfejtő szoftver minden egyes napi, részleges bérlehívás pillanatában alkalmazni képes a mentességi szabályokat, valamint a levonási korlátokat és persze a letiltásra vonatkozó munkáltatói kötelezettségeket. A havi mentességet a hóközi részleteknél nem lehet újra és újra figyelembe venni. A 2025. július 1-jén vagy azt követően indult végrehajtási ügyekben a családi adó- és járulékkedvezmény nettó összegének mentességét is alkalmazni kell.A hóközi lehívás minősítését nem az applikáció elnevezése dönti el. A munkáltatónak a kifizetés jogcímét és esedékességét, valamint a szolgáltató szerepét is tisztáznia kell. Miként munkáltatói dilemmának tekinthető, hogy az adott időszaki munkabérkeret túlléphető-e, ezzel már a munkabérelőleg pozíciójába átléptetve a munkavállalói munkabért.A munkabérelőleg nem minden esetben azonos egy időkorlátos kölcsönnel; annak feltételeiről a munkáltató belső szabályozókban rendelkezik. Az Mt. ebben a tekintetben kizárólag a levonás lehetősége, illetve a kizárólag teljesítménybérben részesülő munkavállaló kötelező előlegfizetési esetkörét szabályozza.Kockázatot jelenthet a hónap végi csapda, amikor elfogy a munkabérfedezet. Ilyen eshetőség a legszimplább végrehajtási szituációval szemléltethető. A pénzintézeti követelés beszedése érdekében kiadott egyéb követelés kielégítési kategóriába sorolt letiltás, 33 százalék mértékű levonás alkalmazásával.A munkavállaló letiltási alapként meghatározott munkabére 300 000 forint, és nincs külön mentes családikedvezmény-összeg. A hónap során a rugalmas konstrukciót kihasználva a munkavállaló az applikáción keresztül már felvett 210 000 forintot. A hónap 28. napján azonban a munkáltatóhoz érkezik a végrehajtásra jogosult által kiállított letiltó okirat.Ha a letiltást a teljes havi 300 000 forintos nettó összegre kell alkalmazni, a 33 százalékos levonás 99 000 forint. A Vht. 63. §-a szerint azonban az így fennmaradó 201 000 forintból a 200 000 forint feletti 1000 forint is levonandó, így a teljes levonás 100 000 forint lenne.A munkavállaló számára már csupán 90 000 forint szabad keret marad (300 000−210 000). Ebből azonban önmagában nem következik, hogy a munkáltató megsértette a végrehajtási kötelezettségét. Tisztázni kell, milyen jogcímen és mikor fizette ki a 210 000 forintot, mikor vette át a letiltást, […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük az állásfoglalást e-mailen*
