Családi pótlék
Kérdés
Jogosult-e továbbra is magyar családi pótlékra az a család, amely néhány hónapja külföldre költözött, de ezt nem jelentette be az ellátást megállapító szervnek? Milyen következménye lehet a bejelentés elmulasztásának?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. szeptember 1-jén (504. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8742
[…] Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Ezenfelül szüneteltetni kell az ellátást abban az esetben is, ha a tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő személy vagy vele együtt élő házastársa, élettársa részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermek után jogszabály alapján a tartós külszolgálatra vagy tartós külföldi szolgálatra tekintettel bármilyen jogcímen ellátást, díjat vagy támogatást folyósítanak. Összefoglalva, ez azt jelenti, hogy ha az ügyfél 3 hónapnál hosszabb időtartamban az EGT-n kívülre utazik, vagy külszolgálatot teljesít, és e jogcímen valamilyen ellátásban részesül, a családi pótlék folyósítása szünetel. Azonban, ha a külföldi tartózkodás az Európai Unión belül valósul meg, a tagországok között meg kell határozni, melyik lesz az elsődleges teherviselő fél, a lakhely és a biztosítás fennállása alapján, vagyis kinek a kötelessége folyósítani a családi ellátásokat. Ilyenkor a másik ország esetlegesen az ellátás különbözetének kifizetésére kötelezett, ha az ellátás mértéke abban az országban magasabb. Magyarországnak – elsősorban az ellátások összegének alakulása miatt – csak ritkán kell különbözeti kiegészítést fizetnie.Akár az EGT-n belül, akár azon kívül tartózkodik a család, az ellátásra jogosult 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni az igényelbíráló szervnek minden olyan tényt vagy adatot, amely a jogosultságát vagy az ellátás összegét érinti. Be kell jelenteni többek között a három hónapot meghaladó külföldi tartózkodást, valamint az EGT valamely államában történő munkavállalást vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatását. Sajnálatos módon – amennyiben az ügyfél a bejelentési kötelezettségét nem teljesítette – az esetleges jogalap nélkül keletkezett kifizetésért felelősséggel tartozik. Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. Az, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül határozattal […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
