Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. július 7-én (501. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8688

[…] regenerálódhasson. Az Mt. kötelező napi pihenőidőre és heti pihenőnapra vonatkozó szabályokat állapít meg.A beosztás szerinti napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állás bizonyos munkakörökben indokolt lehet, azonban ennek megvannak a munkajogi keretei. Az Mt. külön szabályozza az ügyeletet és a készenlétet. Készenlét esetén a munkavállaló maga határozhatja meg a tartózkodási helyét, azonban köteles ezt úgy tenni, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Amennyiben a munkáltató ténylegesen munkaidőn kívüli rendelkezésre állást vár el, azt nem informális elvárásokon keresztül, hanem az Mt. szabályainak megfelelően kell kezelni.Bár a magyar bírói gyakorlat kifejezetten nem említi a lecsatlakozáshoz való jogot, az Európai Unió Bírósága több munkaidővel és rendelkezésre állással kapcsolatos ügyben hangsúlyozta, hogy a munkavállalókat megillető pihenőidő tényleges érvényesülését biztosítani kell. A C-55/18. számú Deutsche Bank SAE ügyben az EUB rámutatott arra, hogy a munkaidő nyilvántartása nélkül a munkavállalók pihenőidőhöz való joga sem garantálható megfelelően. Az Európai Unió Bírósága kimondta azt is, hogy az otthoni készenléti idő – amelynek során a munkavállalónak rövid időn belül kell reagálnia a munkáltató hívásaira – munkaidőnek minősül (C-518/15. sz. ügy). A C-580/19. számú ügyben pedig azt emelte ki, hogy a rendelkezésre állási kötelezettség megítélése során azt kell vizsgálni, mennyiben korlátozza a munkavállaló szabadidejének tényleges felhasználását.A gyakorlatban sokszor nem a formálisan elrendelt rendkívüli munkaidő okozza a problémát, hanem az a vállalati kultúra, amelyben a munkavállaló úgy érzi, hogy a késő esti e-mailekre, hétvégi üzenetekre vagy szabadság alatti megkeresésekre is reagálnia kell. Ez különösen a vezetői, távmunkában végzett vagy nagy fokú önállósággal járó munkakörökben jelenthet kockázatot. A kérdés munkavédelmi jelentősége sem elhanyagolható. A folyamatos digitális elérhetőség, az állandó készenléti érzet és a munka-magánélet határainak elmosódása pszichoszociális kockázatként is értékelhető.A folyamatos digitális elérhetőség kényszere jogi kockázatokat is jelent:– A folyamatos stressz és a pihenés hiánya kiégéshez, egészségkárosodáshoz vezethet. Ha bizonyítható az összefüggés a munkaidőn kívüli elvárások és az egészségromlás között, a munkáltató felelőssége fennállhat.– A magánélet rendszeres zavarása – például késő esti telefonhívásokkal – sértheti a munkavállaló magánszférához való alapjogát.– A pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértése miatt a hatóság szankciókat alkalmazhat.A jogalkalmazói gyakorlat és a felelős vállalatirányítás alapján az alábbi intézkedések segíthetnek a jogszerű és fenntartható keretek kialakításában:1. Belső szabályzat alkotása: A cégeknek érdemes belső szabályzatban rögzíteniük, hogy a munkaidőn kívüli üzenetküldés mikor nem elvárt, és a válasz elmaradása nem jár hátrányos következménnyel.2. Technikai megoldások alkalmazása: Egyes nagyvállalatoknál és külföldi szabályozási környezetekben előfordul az e-mailek kézbesítésének késleltetése vagy a rendszerekhez való hozzáférés munkaidőn kívüli korlátozása.3. Vezetői példamutatás: A „digitális póráz” […]