Munkabérletiltás és az adóst érintő adósságrendezési eljárás
Kérdés
A munkavállaló munkabérét a végrehajtó lefoglalta. A letiltás alapján a levonásokat a munkáltató folyamatosan érvényesítette. Adósságrendezés miatt a letiltás a végrehajtó által felfüggesztésre került, ennek ellenére a letiltást a munkáltató még további két hónapon keresztül folytatta. Az illetékes kormányhivatal felhívást intézett a munkáltatóhoz, mert az adós sérelmezte, hogy a munkáltató továbbra is letiltja a munkabérét, és egyben kérte, hogy a letiltott munkabért a munkáltató az adósnak utalja ki. Tovább bonyolítja a problémát, hogy a munkáltató azzal szembesült, hogy időközben a végrehajtást kérő, akinek a letiltott összeget folyamatosan utalta, felszámolás alá került. A felszámoló nem intézkedik a visszautalásról. Mi a helyes és követendő eljárás az ügyben?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. július 7-én (501. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8687
[…] az adós gazdálkodó szervezet kivezetése a gazdasági életből. A felszámolási eljárásban a Csőd-tv. 57. §-ának (1) bekezdése alapján szigorú és áthághatatlan kielégítési sorrend érvényesül. A felszámoló minden bizonnyal arra hivatkozik, hogy kifizetést kizárólag közbenső vagy zárómérleg birtokában teljesíthet – ide nem értve a felszámolás egyes nevesített költségei, melyeket az esedékességkor kell kielégíteni – amit a bíróság jóváhagy.Az adósságrendezési eljárással a törvény erejénél fogva automatikusan végrehajtási moratórium lép életbe. A letiltás alapjául szolgáló végrehajtási jog nem foganatosítható, a végrehajtási ügy szünetel.Erre alapítható, hogy a felszámoló kizárólag esedékes követelést hajthat be, az adósságrendezési védelem biztonságában a végrehajtónak ideiglenesen az adóssal szemben megszűnt a jogosultsága a kényszer-intézkedésre, a jövedelem elvonására. A levont munkabérrész az adósságrendezési vagyon részét képezi, arra kizárólag a családi vagyonfelügyelő tarthat igényt.A Csőd-tv. 4. §-ának (1) bekezdése a felszámolás körébe vont vagyont aszerint határozza meg, hogy a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, melyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. Az adós munkavállalóval szemben támasztott követelés ebbe a fogalommeghatározásba pontosan illeszkedhetne, és ebben a formában értelemszerűnek is hat, de fontos visszatérni a kérdésben érintett alapesethez.Eszerint a felszámolás alá vont gazdálkodó szervezet és a végrehajtást kérő személye egyezik, és a végrehajtást kérő fizetésképtelen, ezért felszámolási eljárás alá került. A megelőzően, még a normál működési mód gyakorlása során, végrehajtást kérőként végrehajtói intézkedés keretében folyamatos végrehajtási intézkedés jogosultjaként havi rendszerességgel gyarapodott a felszámolás körébe tartozó vagyona.A hibaok kezdetben még nem állt fenn, az a felszámolás alá vont gazdálkodó szervezet működési körén kívül álló. Az adós természetes személy adósságrendezése keletkeztette azzal, hogy a vagyonrendezési eljárás és a felfüggesztett végrehajtási eljárás ellenére a kényszerintézkedés folytatódott, és ennek alkalmazásával folyt be a felszámolás körébe vont vagyonelem.A családi vagyonfelügyelőnek az Are-tv. 39. §-ának (1) bekezdésében meghatározott módon rendelkeznie kell a hitelezők bevonásáról az adósságrendezés folyamatába. A családi vagyonfelügyelőnek az eljárás meginduláskor, a kijelölését követően hirdetményi […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
