Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. június 2-án (499. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8654

[…] gyógyszerfelírás és a keresőképtelenség igazolása tehát két elkülönülő jogintézmény. Ez a gyakorlatban azért különösen fontos, mert a munkáltató oldalán gyakran a gyógyszerfelírás ténye vagy az egészségügyi ellátás igénybevétele kelti azt a látszatot, hogy a munkavállaló távolmaradása jogszerűen igazolt. Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára.A munkajogi mentesüléshez azonban nem elegendő önmagában a gyógyszer rendelése vagy kiváltása, szükséges a keresőképtelenség szabályszerű igazolása is. A jelenlegi szabályozás alapján a munkáltató továbbra is jogosult lehet annak vizsgálatára, hogy a keresőképtelenség fennáll-e, illetve a munkavállaló jogszerűen van-e távol.A munkáltató ellenőrzési lehetőségeit az Mt. 11/A. §-a is megerősíti, amely szerint a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartását ellenőrizheti. Habár az ellenőrzés nem terjedhet ki az egészségügyi adatok korlátlan megismerésére, a munkáltató jogos érdeke lehet annak tisztázása, hogy a keresőképtelenség jogszerűen került-e megállapításra. Különösen vitás helyzetet eredményezhet, ha a munkavállaló olyan egészségügyi dokumentumra hivatkozik, amely nem klasszikus orvosi igazolás, hanem például gyógyszerészi dokumentációhoz kapcsolódik. A jövőben várhatóan gyakoribbá válhatnak azok az esetek, amikor a munkáltató vitatja a keresőképtelenség megalapozottságát, különösen akkor, ha a munkavállaló távolmaradásának alapját nem közvetlen orvosi vizsgálat előzte meg. Ez újabb jogértelmezési kérdéseket vethet fel a munkáltatói ellenőrzés és az egészségügyi önrendelkezés határainál.A szabályozás társadalombiztosítási szempontból is jelentős kérdéseket vet fel. Az Eb-tv. 66. §-ának (1) bekezdése szerint, aki jogalap nélkül vett fel társadalombiztosítási ellátást, köteles azt visszafizetni. Amennyiben tehát utólag megállapítást nyer, hogy a munkavállaló valójában nem volt keresőképtelen, vagy a táppénz igénybevételének feltételei nem álltak fenn, úgy a jogalap nélkül igénybe vett ellátás visszakövetelhető. A kérdés azonban ennél összetettebb abban az esetben, ha a téves jogosultsági helyzet valamely egészségügyi szereplő hibájából alakult ki. A felelősségi rendszer több szereplőt érinthet egyszerre. Felmerülhet a gyógyszerész szakmai felelőssége, az egészségügyi szolgáltató intézményi felelőssége, valamint adott esetben a felügyeletet ellátó orvos felelőssége is. Az Eü-tv. 77. §-ának (3) bekezdése szerint minden beteget az ellátásában részt vevőktől elvárható gondossággal, valamint […]