Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása


Vonatkozik valamilyen korlátozás egy rokkantsági ellátásban részesülő, megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaidejére, illetve munkabérére? Milyen feltételekkel jár a dolgozó után szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az őt alkalmazó egyéni vállalkozó részére? Érvényesítheti a dolgozó a személyi kedvezményt? Jár pótszabadság a munkavállaló részére?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2024. szeptember 3-án (464. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8001

[…] december 31-én a Tny-tv. alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és az Mm-tv. 32–33. §-a, vagy a 19. §-ának (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy– fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.Tehát, ha a kérdésben említett munkavállaló az első vagy második pontban foglaltak bármelyikének megfelel, és azt igazolja, a foglalkoztató érvényesítheti az adókedvezményt.A kedvezmény mértéke havonta az adóalap (maximum a minimálbér kétszerese) 13 százaléka.A személyi kedvezmény feltétele az, hogy a munkavállaló rokkantsági járadékban (ami nem tévesztendő össze a kérdésben szereplő rokkantsági ellátással) vagy fogyatékossági támogatásban részesüljön, vagy rendelkezzék a 49/2009. EüM rendelet alapján kiállított súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolással.És végül a pótszabadságról. Az Mt. 120. szakasza értelmében a munkavállalónak évenként 5 nap pótszabadság jár, amennyiben megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosultAz Mt. 294. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében a törvény alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek minősül, aki a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.