Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2024. április 23-án (457. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7868

[…] egész éves összeget, vagy év közben elosztva különböző nagyságú összegekben. Amikor a magánszemélynek egyidejűleg csak egy munkáltatója van, akkor a munkáltató a jogviszony fennállásának időszakára arányosítja az éves rekreációs keretet, és ehhez képest állapítja meg az adókötelezettségét, tehát az időben megelőző és utána következő munkáltatókra valójában nem kell figyelemmel lennie. Amikor a magánszemélynek párhuzamosan több munkáltatója van, és mindegyik munkáltató fizet a magánszemély javára béren kívüli juttatást, akkor a munkavállalónak valamennyi munkáltatója felé nyilatkoznia kell a másik munkáltatónál megszerzett béren kívüli juttatásról. Ennek a nyilatkozatnak a sajátossága az, hogy az adóteher a munkáltatót terheli, az adóteher nagysága a magánszemély nyilatkozatától (is) függ, de a nyilatkozat elmaradása esetén a jogkövetkezmények nem a nyilatkozatot elmulasztó munkavállalót, hanem a munkáltatót terhelik. Ezért a munkáltatónak célszerű a magánszemély nyilatkozatát mindenképp bekérni akkor is, ha az esetleg nemleges. Ha a munkavállaló nem a tényleges összegről nyilatkozik a munkáltató felé, vagy a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie a jogkövetkezményeket. A munkáltató a magánszemély nyilatkozata alapján számítja be a másik munkáltató által béren kívüli juttatásként kifizetett összegét is. Például ha a magánszemély nyilatkozata alapján az egyik munkáltató kifizetett januárban 300 ezer forint SZÉP-kártya-juttatást, akkor a másik munkáltató már csak 150 ezer forintot tud béren kívüli […]