Családi pótlék visszafizetésének méltányosságból történő elengedése


Van valamilyen lehetőség a családi pótlék visszafizetésének méltányosságból történő elengedésére? Az államkincstár visszafizetésre kötelezte a szülőt arra való hivatkozással, hogy a gyermek már nem tanul.


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. november 28-án (449. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7725

[…] illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. Ilyen eset lehet például, ha az ügyfél azt nyilatkozza, hogy nem tudta, hogy főiskolás gyermeke jogán nem jár részére a családi pótlék, de ha a kérelem benyújtásakor elolvasta volna a tájékoztatást, akkor nyilvánvalóvá vált volna előtte ez a tény. Az esetek többségében a jogalap nélküli kifizetések jogalapját az képezi, hogy az ügyfél a részére előírt bejelentési kötelezettségét nem teljesíti. Az ellátásra jogosult ugyanis az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. A változásokat minden esetben írásban kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség azonban nemcsak a folyósítás, hanem a szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt is fennáll. Különösen lényeges bejelenteni a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését, a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését, a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét, az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését, az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását. Abban az esetben, ha a leírt körülményeket megvizsgálva nem ért egyet a visszafizetésre kötelező határozattal, akkor az átvételtől számított 30 napon belül jogorvoslattal élhet, vagyis jogszabálysértésre hivatkozással keresettel fordulhat a törvényszékhez.Ha arra a megállapításra jutott, hogy a határozattal egyetért, abban az esetben lehetősége van méltányossági útra terelni az ügyet. A méltányossági kérelem benyújtásának is megvannak a feltételei, melyeknek teljesülnie kell. A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője – jelenleg a Magyar Államkincstár elnöke – kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti, és a követelés adóhatósági végrehajtása nincs folyamatban. A méltányosság gyakorlásának másik lehetősége az, hogy a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. A tartozás méltányossági elengedésére irányuló eljárás minden esetben kérelemre indul, amelyben az előkészítő eljárást a Magyar Államkincstár Követelés-kezelési Főosztálya folytatja le. Ezt követően kerül az ügy a Magyar Államkincstár elnöke elé, aki a döntést meghozza.A méltányossági eljárás megindításához néhány feltétel elengedhetetlen. Ilyen feltétel, hogy méltányossági eljárás lefolytatásának csak jogerős határozat esetén van helye. Nem jogerős visszafizetésre kötelező határozat ellen benyújtott kérelmet vagy jogorvoslat kérésének kell tekinteni, vagy a kérelem […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.