Külföldi ügyvezetők bejelentése
Kérdés
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. október 11-én (446. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7659
[…] keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. A Tbj-tv. alkalmazása során saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy is, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. Az Európai Unió valamelyik tagállamából saját jogú nyugdíjban részesülő személy tehát a magyar társadalombiztosítási szabályok szerint is saját jogú öregségi nyugdíjasnak, és így kiegészítő tevékenységűnek minősül, ami azt jelenti, hogy nem kell bejelenteni, illetve jövedelemkivét esetén sem kell utána társadalombiztosítási járulékot, valamint szociális hozzájárulási adót fizetni. A kft. 40 százalékos tulajdonos tagja viszont ügyvezetői státusza miatt társas vállalkozóként biztosított lesz, és főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, hiszen egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a biztosítási jogviszony létrejöttét be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon, és a társas vállalkozó után a minimumközterheket akkor is meg kell fizetni, ha jövedelmet nem vesz fel. A társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján kell leróni. Abban az esetben, ha a későbbiekben a tag mégis vesz fel jövedelmet, és az meghaladja a minimumközterhek alapját, a ténylegesen realizált jövedelem alapján kell leróni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és – ez […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. október 11-én (446. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7659
[…] keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. A Tbj-tv. alkalmazása során saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy is, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. Az Európai Unió valamelyik tagállamából saját jogú nyugdíjban részesülő személy tehát a magyar társadalombiztosítási szabályok szerint is saját jogú öregségi nyugdíjasnak, és így kiegészítő tevékenységűnek minősül, ami azt jelenti, hogy nem kell bejelenteni, illetve jövedelemkivét esetén sem kell utána társadalombiztosítási járulékot, valamint szociális hozzájárulási adót fizetni. A kft. 40 százalékos tulajdonos tagja viszont ügyvezetői státusza miatt társas vállalkozóként biztosított lesz, és főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, hiszen egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a biztosítási jogviszony létrejöttét be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon, és a társas vállalkozó után a minimumközterheket akkor is meg kell fizetni, ha jövedelmet nem vesz fel. A társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján kell leróni. Abban az esetben, ha a későbbiekben a tag mégis vesz fel jövedelmet, és az meghaladja a minimumközterhek alapját, a ténylegesen realizált jövedelem alapján kell leróni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és – ez […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
