Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. május 16-án (438. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7535

[…] helyettes szülő tagját, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek egyéves koráig, c) a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagját, ca) ha az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermekét ápolja, évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át, cb) ha háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermekét ápolja, évenként és gyermekenként negyvenkét, egyedülálló esetén nyolcvannégy naptári napon át, cc) ha hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermekét ápolja, évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülálló esetén huszonnyolc naptári napon át, d) a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagját a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén da) a gyermek egyéves koráig, db) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek esetén a c) pont ca) alpontjában meghatározott mértékben, dc) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek esetén a c) pont cb) alpontjában meghatározott mértékben, dd) hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek esetén a c) pont cc) alpontjában meghatározott mértékben. A megfogalmazott kérdésre adható választ tulajdonképpen a hivatkozott Hszt. 148. §-ának (1a) bekezdése, mely szerint az (1) bekezdés c) vagy d) pontja, illetve a (2) bekezdés alapján gyermekápolás céljából igényelt egészségügyi szabadság tekintetében előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig e jogcímen egészségügyi szabadságon töltött napokat kell figyelembe venni. Előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, melyre a gyermek ápolása címén a c) pont (ápolás) vagy d) pont (gyermek melletti kórházi tartózkodás) a gyermek legutóbbi születésnapját követően egészségügyi szabadságot engedélyezett, illetve fizetett a foglalkoztató. Az előzmény a használt fogalomkörben minden esetben összeszámítási szabályt és a folyósítás tartamának korlátozását jelenti. A jogalkotó szándéka, melyben a gyermekek ápolását mint tevékenységet elkülöníteni rendelte a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményi tartózkodástól, abban keresendő, hogy az ápolást végző szülő általában az otthonában látja el feladatát a gyermek egészségi állapotának javítása, helyreállítása, stabilizálása érdekében, mert a gyermek korából következve erre képtelen. A kórházi tartózkodás tartamában az ápolás tényleges tevékenysége már magasabb szintet képvisel. Az ápolás különleges szakértelmet igényel, így az ebben az esetben már nem tekinthető szülői feladatnak, jellemzően a gyermek melletti szülői […]