Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. május 16-án (438. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7529

[…] kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére – ha a követelés értékpapír-kölcsönzésből származik, akkor az értékpapírnak a szerződés megkötésének napjára megállapított szokásos piaci értékére – vetítve kell kiszámítani. A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa [Szja-tv. 72. § (1)–(2) bek.]. Magyarán, kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik (mely után szja-t kell fizetni) abban az esetben, hogyha a kifizető (aki esetünkben a munkáltató) magánszeméllyel (aki esetünkben a munkavállaló) szemben fennálló követelésére (kölcsönre, tartozásra) nem számítja fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő, vagy – ha bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – legalább a szokásos piaci kamatot. Ez alól természetesen vannak kivételek, melyeket az Szja-tv. 72. §-ának (4) bekezdése tartalmaz. A teljesség igénye nélkül ilyen többek között a vevőkövetelés, kötbér, kártérítés; a jegyzett, de még be nem fizetett tőke; a 30 napot meg nem haladó időtartamra adott előleg, elszámolásra kiadott összeg a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében; az osztalékelőlegnek az a része, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált; olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik (azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható); üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön stb. Ezekben az esetekben tehát a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a fentiekben megjelölt jogcímeken és a fentiekben rögzített feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt. Van azonban egy olyan is e körben, ami szintén kivétel, és a kérdés szempontjából kiemelten fontos: a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés f) pont]. Vannak e körben olyan feltételek, amelyek további magyarázatot igényelnek. Lakás vásárlása alatt a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzését (ideértve a lakás zárt végű lízingbe vételét is) kell érteni; lakás bővítésén a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelését; korszerűsítésen a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, […]