Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. február 14-én (433. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7439

[…] létesítésekor nem áll munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony jellemzői közé lehet sorolni, hogy kizárólag írásban jön létre, és írásban szüntethető meg, felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal 9–12 hónapra létesíthető. Az ösztöndíjas önálló munkakör ellátásával nem bízható meg, szakmai segítő támogatja munkáját. Nincs próbaidő, munkakör-átirányítás, helyettesítés, rendkívüli munkavégzés vagy készenlét. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján nem kerülhet sor próbaidő kikötésére, az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződéstől eltérően való foglalkoztatásra, munkakörbe történő átirányításra, helyettesítésre, más munkáltatóhoz való kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre. A foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta teljes munkaidő esetén nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél (Pf-tv. 12. §). Az Szja-tv. szerint az ösztöndíj a minimálbér összegéig adómentes. A társadalombiztosítás szempontjából az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy biztosítottnak, az ösztöndíj járulékalapot képező jövedelemnek minősül. Térjünk rá az előírt munkaviszonyban töltött napok számára. A Felsőokt-tv. 48/A. §-ának b) pontja alapján a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles az oklevél megszerzését követő húsz éven belül – az általa állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban […]