Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. december 20-án (430. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7373

[…] él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Ilyen meghatározott személy a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettárs-ként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja; a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekvédelmi törvény szerint a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.A fentiek alapján megállapítható, hogy az édesapa jogosult a gyermek után járó évi két nap pótszabadságra. Az Mt. 118. §-ának (3) bekezdése akképpen rendelkezik továbbá, hogy a pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például a gyermek decemberben születik, akkor a munkavállalót az év hátralévő részében ugyanúgy megilleti a két munkanap pótszabadság, vagyis a pótszabadságot ebben az esetben sem lehet arányosítani, mint ahogyan a kérdésben szereplő esetben sem, tehát a munkavállaló akkor is két munkanap pótszabadsággal rendelkezik a gyermek után, ha a gyermek év közben került a saját nevelésébe.A fenti érvelést támasztja […]