Sajátos nevelési igényű gyermek


Valóban eltérő összegű családi pótlékot folyósítanak az után a gyermek után, aki a nevelési tanácsadó szerint SNI-s? Mit jelent ez pontosan?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. november 29-én (429. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7355

[…] esetében a magasabb életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosultnak írásban be kell jelenteni az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság pontos megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát és annak érvényességét. A folyósítás azonban kizárólag abban az esetben történhet a 23. életév betöltését követően is, ha a gyermek állapota a sajátos nevelést igényeli. Ez a tanulási nehézségek egyik súlyosabb fokozata. Sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak azt a gyermeket, tanulót nevezzük, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Az a gyermek is ilyen státuszú lehet, aki a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Tehát, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral rendelkezik. Az ellátás megállapításának folyamata a következőképpen zajlik. Az SNI diagnosztikájának fontos szerepe van abban, hogy a gyermekek időben hozzájuthassanak a korai fejlesztéshez. Magyarországon ezt a feladatkört a járási, illetve megyei szintű szakértői bizottságok látják el. Ha a védőnő, gyermekorvos, óvodapedagógus, iskolapedagógus jelzi, hogy a gyermek fejlődésében probléma mutatkozik, a szülő engedélyével, első lépésként alapszintű diagnosztikai intézménybe, a járási tankerületi szakértői bizottságokhoz irányítják a gyermeket. Itt sor kerülhet a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapítására vagy kizárására és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatokra. Megállapítás után, a tanuló fejlesztő foglalkoztatásra jogosult, ami kizárólag integrált oktatás keretében valósítható meg. Ha a tankerületi szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, akkor a megyei illetékességbe tartozó szakértői bizottságban működő szakértői csoportok átfogó vizsgálatokat végeznek. Ezután megállapítják, kizárják, esetleg felülvizsgálják az értelmi vagy tanulásban akadályozottság tényét, meghatározzák a fejlesztés irányát. A szülőkkel egyeztetve kijelölik a fejlesztés színhelyét, ami történhet szegregált, csak különleges […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.