Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. július 19-én (421. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7216

[…] legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően leg-alább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munka-idő-beosztás az irányadó.A fentiek alapján tehát különösen nagy jelentősége van annak, hogy a munkaidő-beosztás megváltozását mikor közli a munkáltató a munkavállalóval. Amennyiben ugyanis legalább 7 nappal, azaz 168 órával a beosztás szerinti időpontban a megváltozott munkaidő-beosztás közlésre került, rendkívüli munkaidőről beszélhetünk.A rendkívüli munkaidő az Mt. 56. alcíme szerint lehet munkaidő-beosztástól eltérő, vagy – munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén – munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá ügyelet (107. §).Ha a rendkívüli munkaidő elrendelését a munkavállaló írásban kéri, a munkáltató köteles azt írásban közölni. Mivel minden munkáltató esetében előfordulhatnak nem várt események, az Mt. 108. §-a rögzíti, hogy baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében nem korlátozott. Minden egyéb esetben azonban, épp a fent említett munkarend felek általi kiszámíthatósága érdekében, a munkáltató naptári évenként legfeljebb kétszázötven óra rendkívüli munkaidőt rendelhet el. Kivétel ez alól a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása, mely a fenti éves maximumot további legfeljebb 150 órával haladhatja meg.A fentiek alapján, amennyiben a munkáltató már belelépett a 7. napba, vagyis 168 órán belül közölte a munkavállalóval, hogy az adott napon (napokon) 2 órával korábban kell bejönnie, akkor a 107. § (1) bekezdése szerinti rendkívüli munkaidőről (önként vállalt túlmunka) beszélhetünk, […]