Munkáltató által elrendelt képzés
Kérdés
Jár munkabér, illetve pótlék a munkáltató által elrendelt, jogszabály által előírt képzés idejére az alábbi esetben? Az érintett dolgozókat egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatják, 6.00-14.20-ig tart a munkaidejük, de általában hamarabb befejezik a munkát, így havonta 8-24 órával kevesebbet dolgoznak, mint a keret szerinti tényleges munkaidejük, viszont a kieső időre is megkapják a munkabérüket. Túlórának minősül a képzés időtartama, ha munkaidőn túl zajlik, hetente három alkalommal kb. egy hónapon keresztül? Kell pluszban fizetni a képzésre annak ellenére, hogy arra az időre is megkapják a dolgozók a bérüket, amikor ténylegesen nem dolgoznak? Milyen nyilvántartási kötelezettsége van a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatban? Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak azon munkavállalók esetében, akik távolabbi helyekről járnak be dolgozni, és a tanfolyam miatt csak kb. 1-1,5 óra várakozással tudnak este hazaérni? A dolgozók a havi bérlettérítést 100 százalékban megkapják.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. március 29-én (415. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7116
[…] munkaidőnek számít, mivel a munkavállaló abban az idősávban is a munkáltató utasítása szerint jár el, vagyis a munkaszerződésből eredő kötelezettségét teljesíti. Azonban jelen esetben a képesítés megszerzését törvény írja elő, ezért közvetlenül nem a munkáltató kötelezi a munkavállalót a képzés elvégzésére, hanem jogszabályban megfogalmazott kritérium, amelyet a munkáltató nem írhat felül. Ezért eredetileg a munkavállaló feladata lenne gondoskodni arról, hogy a szükséges képesítéseket megszerezze, mivel jelen követelmény nem a munkáltató üzleti érdekéből, illetve arra alapozott döntéséből ered. Tehát a képzésen való részvétel ebben a helyzetben nem tekintendő munkaidőnek, ezért munkabér és pótlék fizetése nem indokolt.A teljes körű válasz érdekében vizsgáljuk meg, hogy mi lenne a teendő, ha a képzés munkaidőnek számítana. Az előbbiekben leírt eredmény ekkor sem változna, mivel jelen esetben a munkavállalók foglalkoztatása munkaidőkeretben történik. A munkaidőkeret fontos ismérve, hogy lehetővé teszi a munkáltató számára az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazását, amely következtében a munkáltató szabadabban határozhatja meg a munkavállalók adott napi munkaidő-beosztását, vagyis az egyik napon pl. 6 órára, míg a következő napon 10 órára is beosztható a munkavállaló. Ez alapján a képzés napjaira is be lehet osztani a munkavállalót hosszabb napi munkaidőre, így a havi munkaidőkeretbe a korábban befejezett munkavégzések miatt belefér a képzési idő. Megjegyzendő, hogy ilyenkor is figyelemmel kell lenni a napi és heti pihenőidőre, valamint a munkaközi szünetekre. Azonban – mint ahogy említésre került az előző bekezdésben is – erre a megközelítésre nincs szükség, mivel nem számítandó munkaidőnek jelen képzésen való részvétel.A nyilvántartási kötelezettség tekintetében a képzést nem munkaidőnek kell elszámolni, mivel törvény teszi kötelezővé azt. Azonban ajánlott adminisztrációt vezetni arról, hogy a képzéssel érintett munkavállalók az adott időpontokban megjelennek-e a képzésen. Ettől függetlenül pedig általánosságban az Mt. 134. §-a alapján a munkáltató köteles nyilvántartást vezetni a rendes és a rendkívüli munkaidőről, a készenlétről, a szabadságról, illetve azon megállapodásokról, amelyek értelmében a felek eltérnek az Mt. által meghatározott munkaidőre és munkaidő--beosztásra […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. március 29-én (415. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7116
[…] munkaidőnek számít, mivel a munkavállaló abban az idősávban is a munkáltató utasítása szerint jár el, vagyis a munkaszerződésből eredő kötelezettségét teljesíti. Azonban jelen esetben a képesítés megszerzését törvény írja elő, ezért közvetlenül nem a munkáltató kötelezi a munkavállalót a képzés elvégzésére, hanem jogszabályban megfogalmazott kritérium, amelyet a munkáltató nem írhat felül. Ezért eredetileg a munkavállaló feladata lenne gondoskodni arról, hogy a szükséges képesítéseket megszerezze, mivel jelen követelmény nem a munkáltató üzleti érdekéből, illetve arra alapozott döntéséből ered. Tehát a képzésen való részvétel ebben a helyzetben nem tekintendő munkaidőnek, ezért munkabér és pótlék fizetése nem indokolt.A teljes körű válasz érdekében vizsgáljuk meg, hogy mi lenne a teendő, ha a képzés munkaidőnek számítana. Az előbbiekben leírt eredmény ekkor sem változna, mivel jelen esetben a munkavállalók foglalkoztatása munkaidőkeretben történik. A munkaidőkeret fontos ismérve, hogy lehetővé teszi a munkáltató számára az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazását, amely következtében a munkáltató szabadabban határozhatja meg a munkavállalók adott napi munkaidő-beosztását, vagyis az egyik napon pl. 6 órára, míg a következő napon 10 órára is beosztható a munkavállaló. Ez alapján a képzés napjaira is be lehet osztani a munkavállalót hosszabb napi munkaidőre, így a havi munkaidőkeretbe a korábban befejezett munkavégzések miatt belefér a képzési idő. Megjegyzendő, hogy ilyenkor is figyelemmel kell lenni a napi és heti pihenőidőre, valamint a munkaközi szünetekre. Azonban – mint ahogy említésre került az előző bekezdésben is – erre a megközelítésre nincs szükség, mivel nem számítandó munkaidőnek jelen képzésen való részvétel.A nyilvántartási kötelezettség tekintetében a képzést nem munkaidőnek kell elszámolni, mivel törvény teszi kötelezővé azt. Azonban ajánlott adminisztrációt vezetni arról, hogy a képzéssel érintett munkavállalók az adott időpontokban megjelennek-e a képzésen. Ettől függetlenül pedig általánosságban az Mt. 134. §-a alapján a munkáltató köteles nyilvántartást vezetni a rendes és a rendkívüli munkaidőről, a készenlétről, a szabadságról, illetve azon megállapodásokról, amelyek értelmében a felek eltérnek az Mt. által meghatározott munkaidőre és munkaidő--beosztásra […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
