Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei
Kérdés
Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. február 8-án (412. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7050
[…] javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja, a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja, a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselő, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.Abban az esetben tehát, ha a munkavégzés helye nem Magyarország, illetve nem EGT-tagállam vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett állam, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség szóba sem jöhet.A magyarországi munkavégzés esetén viszont a biztosítási kötelezettséget a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni, azaz a tevékenységből származó havi járulékalapot képező jövedelmet kell összevetni a minimálbér 30 százalékával. Amennyiben a jövedelem eléri vagy meghaladja ezt a határösszeget, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség fennáll.Külföldi foglalkoztatóról van szó, így a kötelezettség teljesítése során a Tbj-tv. 87. szakaszának az előírásait kell alapul venni. A jogszabályi hely pedig akként rendelkezik, hogy a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le.A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2022. február 8-án (412. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7050
[…] javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja, a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja, a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselő, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.Abban az esetben tehát, ha a munkavégzés helye nem Magyarország, illetve nem EGT-tagállam vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett állam, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség szóba sem jöhet.A magyarországi munkavégzés esetén viszont a biztosítási kötelezettséget a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni, azaz a tevékenységből származó havi járulékalapot képező jövedelmet kell összevetni a minimálbér 30 százalékával. Amennyiben a jövedelem eléri vagy meghaladja ezt a határösszeget, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség fennáll.Külföldi foglalkoztatóról van szó, így a kötelezettség teljesítése során a Tbj-tv. 87. szakaszának az előírásait kell alapul venni. A jogszabályi hely pedig akként rendelkezik, hogy a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le.A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
