Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. augusztus 10-én (402. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6879

[…] tulajdonsága (pl. nem, faji hovatartozás, bőrszín, vallás stb.) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül pedig az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a törvényben felsorolt védett tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. A gyakorlatban a jutalom-osztás esetén jellemzően a közvetett hátrányos megkülönböztetéssel találkozhatunk, vagyis amikor egy látszólag jogszerű, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés lesz mégis diszkriminatív.Nem jelenti azonban az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az, ha a jutalomra való jogosultsággal kapcsolatban a munkáltató különbséget tesz a munkavállalók között, amennyiben annak a tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, észszerű indoka van [Ebk-tv. 7. § (2) bekezdés b) pont]. Ez azt jelenti, hogy alapvetően a törvény tiltja a megkülönböztetést a próbaidejüket töltő, illetőleg a próbaidejüket már letöltött munkavállalók között, azonban amennyiben az eltérő bánásmódnak észszerű indoka van, akkor az nem jogsértő.A legcélszerűbb az, ha a munkáltató rendelkezik egy "jutalomszabályzattal", amelyben pontosan meghatározhatóak […]