Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. június 8-án (399. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6826

[…] alábbiakat tartalmazza.A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának megállapítása szempontjából a jogszabálysértés megkezdésének időpontja, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony– a hatósági ellenőrzés megkezdésekor fennáll, a hatósági ellenőrzés megkezdésének időpontja,– a hatósági ellenőrzés megkezdését követően létesült, a jogviszony létesítésének időpontja,– a hatósági ellenőrzés megkezdésekor már megszűnt, a jogviszony megszűnésének napja.Ha a felek a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megtartásával létesítették, a foglalkoztatót csak a bejelentési kötelezettség teljesítésére kell kötelezni.Az Ff-tv. 10. §-ában előírt rendelkezés valóban sok kérdést felvet, amelyeknek szabályozása megnyugtató módon egyelőre nem történt meg.Az egyik fontos kérdés a jogviszony 30 napos visszamenőleges megállapítása. A törvény szövege alapján ugyanis a munkáltatónak nincs lehetősége annak bizonyítására, hogy a foglalkoztatás valójában 30 napon belül kezdődött. Amennyiben a bejelentés nem történt meg, az ellenőrzés akkor is minimum egy hónapra visszamenőleg hozza létre a jogviszonyt, ha az a szerződés vagy a felek nyilatkozata alapján csupán 1-2 napja kezdődött. Ez azért is probléma, mert a jogviszony bejelentése a 'T1041-es nyomtatványon történik, amely egyben létrehozza a biztosítási jogviszonyt is, amelyhez járulékfizetési kötelezettség is társul, illetve amely alapján a biztosított munkavállaló a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogot szerez.A törvény nem tér ki arra az esetre, hogy mi az eljárás, ha a dolgozó korábbi biztosítási jogviszonya a megállapított időszakban még fennállt, esetleg külföldön dolgozott, illetve arra sem, hogy mit kell tenni, ha a dolgozó – korábbi biztosítás helyett – esetleg egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére volt kötelezett. Ráadásul a hatóság a jogviszonyt a munkavállalóra nézve kedvezően, a teljes napi munkaidő figyelembevételével teszi meg, akkor is, ha a tényleges foglalkoztatás részmunkaidőben történik.A foglalkozásfelügyeleti hatóság az eljárása során különböző szankciókat alkalmazhat, például munkaügyi bírságot szabhat ki. A munkaügyi bírság legkisebb összege 30 000 forint, amelyet 115/2021. Korm. rendelet értelmében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén mindenképpen ki kell szabnia a hatóságnak. A rendelet értelmében, abban az esetben, ha a foglalkoztató az eljárás során teljesíti a visszamenőlegesen 30 napra fennálló bejelentési kötelezettségét, a bírság összegét a hatóság erre a minimumösszegre állapíthatja meg, a kötelezettség elmulasztása esetén azonban ez az összeg feltételezhetően lényegesen megnő.Bejelentésre kötelezés esetén a hatóság természetesen vizsgálja a kötelezettség végrehajtását – illetve annak elmulasztása esetén hivatalból pótolja is azt -, arra azonban a törvény nem tartalmaz […]