tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Bíróság által megítélt kártérítés

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A válaszadás időpontja: 2020. november 10. (Társadalombiztosítási Levelek 388. szám, 6622. kérdés)

Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?

ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná a járulékfizetési kötelezettséget. Az Mt. 172. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy "A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet - a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő - járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni". A Tbj-tv. 32. §-ának b) pontja egyértelműen ki is mondja, hogy a jövedelmet pótló kártérítés nem képez társadalombiztosításijárulék-alapot. A bíróság az ítéletében ez alapján állapítja meg a kártérítés összegét, ezért a munkáltatónak a járulékkal nem kell foglalkoznia.Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontjában foglaltak értelmében az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés címén megszerzett bevétel esetén az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni.Az Mt. rendelkezéseiből, valamint a hivatkozott KMK-véleményből következően tehát a bíróság az elmaradt munkabér címén járó kártérítést bruttó összegben határozza meg. (A fentiekben leírtak szerint a kártérítés alapjául szolgáló jövedelemből a káronszerzés tilalmának általános elvére tekintettel levont - a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékokkal megegyező - összeg értelemszerűen nem minősül köztehernek.)Előzőek alapján a személyi jövedelemadó szempontjából a bíróság által megítélt kártérítés összegét kell az adóelőleg alapjául szolgáló bérjövedelemnek tekinteni, amelyből a személyi jövedelemadót le kell vonni, be kell vallani és be kell fizetni. A Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése[…]

Figyelmébe ajánljuk

Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj,...

Tovább a teljes cikkhez

Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól...

Tovább a teljes cikkhez

Járulékalapnak kell tekinteni az Mt. 82. §-a alapján a jogsértéssel okozott kár összegét is tartalmazó, elmaradt jövedelem címén megítélt kártérítést?

Tovább a teljes cikkhez

A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?

Tovább a teljes cikkhez

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére