Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. augusztus 6-án (362. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6158

[…] Szja-tv. egyéb rendelkezéséből más nem következik – a magánszemély olyan bevételének minősül, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni.A munkavállaló részére visszaszolgáltatási kötelezettséggel adott kölcsön után tehát – függetlenül attól, hogy azt milyen célra adták – nem kell személyi jövedelemadót fizetni, a tartozás elengedése vagy átvállalása esetén azonban annak összege főszabály szerint adóköteles [Szja-tv. 4. § (2) bekezdés c) pont].A kölcsön feltételeiről történő megegyezés során – ? a jövedelem és a közterhek meghatározása szempontjából ? – nagyon fontos a kamatról történő megállapodás.Az Szja-tv. 72. §-a értelmében ugyanis kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik a nem banki szolgáltatás keretében (pl. a munkáltató által) kamatmentesen, vagy kamatkedvezménnyel adott kölcsönök esetén, ha a kifizető (munkáltató) magánszeméllyel szemben fennálló követelésére (a kölcsönre, tartozásra) nem számítja fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő, vagy – ha bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – legalább a szokásos piaci kamatot.A kamatkedvezményből származó jövedelem az előbbi mértékkel kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az adott követelés után a kifizetőnek (jelen esetben a munkáltatónak) ténylegesen fizetett kamatot. Ezt a kamatkedvezményt a mindenkor fennálló követelés összegére vetítve kell kiszámítani.A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. A személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani, és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a '08-as nyomtatványon bevallani. A magánszemélynek a kamatkedvezménnyel összefüggésben nem keletkezik közteherfizetési kötelezettsége.Felhívjuk a figyelmet az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontjára, amelynek értelmében a jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni a kamatkedvezményt, a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitel esetén, ha azt a munkáltató munkavállalójának, vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek […]