Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. április 16-án (356. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6048

[…] mindenképpen kellene kamatot fizetnie, ami a munkáltatói kölcsön esetén elmarad, azaz olyan, mintha a kamat összegét a dolgozó "megkapná" a cégétől.Az Szja-tv. gondolt az ilyen jellegű jövedelemszerzésekre is, és a 72. §-ában szabályozza a kamatkedvezményből származó jövedelem adókötelezettségét.Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére vetítve kell kiszámítani.Vannak azonban olyan esetek, amikor a kamatkedvezményből nem keletkezik jövedelem. Idetartozik az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontjában meghatározott feltétel is.A folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitel kamatkedvezményét ugyanis nem kell figyelembe venni a jövedelem megállapításánál abban az esetben, ha azt a munkáltató munkavállalójának, vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta.A szabályozáshoz kapcsolódóan a törvény egyértelműen definiál néhány fontos fogalmat az alábbiak szerint:a) lakás vásárlása: a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zárt végű lízingbe vételét is);b) lakás bővítése: a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése;c) korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz, csatorna, elektromos, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati-melegvizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig;d) akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési […]