Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. március 26-án (355. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6037

[…] irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.Az adóhatóságnak egy ellenőrzési eljárás keretében joga van vélelmezni, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással szerződést kötött Art. szerinti adózó között munkaviszony jött létre abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozásnak juttatott bevétel a naptári évben meghaladja az 1 millió forintot. Ebben az esetben a kisadózó vállalkozásnak kell bizonyítania azt, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.Az adatokat a hatóság a szerződő felek – elsősorban a megbízó – adatszolgáltatása alapján szerzi be. A Kata-tv. 13. §-a értelmében ugyanis az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.A Kata-tv. pontosan meghatározza, hogy melyek azok a körülmények, amelyek arra utalnak, hogy mégsem vállalkozói szerződés, hanem munkaviszony jött létre a felek között. Az elhatárolás érdekében egy 7 pontos listát állítottak össze, amely alapján a munkaviszonyra vonatkozó vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha a listában szereplő körülmények közül egynél több megvalósul:1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;2. a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem attól a megbízótól kapta, aki adatot szolgáltatott az 1 millió forintot meghaladó bevételről (továbbiakban: megbízó);3. a megbízó nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megbízó bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;7. a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pontjának a) vagy g) alpontja szerint nem minősül főállású kisadózónak, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pontjának a) vagy g) alpontjában említett jogviszonyok egyikében sem.A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a), illetve g) pontja szerint a kisadózó – többek között – akkor nem minősül főállásúnak, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani, illetve, ha a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.A 7. pont tehát pontosan azt jelenti, hogy ha a naptári év egészében a kisadózó ezért nem főállású kiadózó, […]