Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. november 28-án (329. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5597

[…] korlátozott a meghatalmazás – az adott ügyön belül melyik eljárási cselekmény(ek)re terjed ki a képviseleti jog. A meghatalmazás ugyanis szólhat az adott ügy egészére vagy csak egyes eljárási cselekményekre. A teljes adóigazgatási eljárásra – ideértve a hatósági, az ellenőrzési és a végrehajtási eljárást, valamint a biztosítási intézkedést is – szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre. A meghatalmazás korlátozásának magából a meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie, a korlátozás csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik. Például, ha a meghatalmazás az "ellenőrzési ügyre" szól, akkor az csak a jegyzőkönyv átadásáig jogosítja fel a meghatalmazottat a jogi személy képviseletére, így a jegyzőkönyvre észrevételt már nem tehet, és fellebbezést sem nyújthat be. Az ellenőrzés ugyanis a jegyzőkönyv átadásának, postára adásának napjával befejeződik, és megkezdődik az adóigazgatósági eljárás következő szakasza, a hatósági eljárás. Tehát a meghatalmazásnak vagy az adóigazgatási eljárásra, vagy az ellenőrzésre és az azt követő hatósági eljárásra kell szólnia, ha azt akarjuk, hogy a meghatalmazott az adó- és járulékellenőrzés során a jogorvoslati szakban is képviselje a céget. A meghatalmazottnak az arra jogosulttól származó írásos meghatalmazással kell igazolnia a képviseleti jogosultságát. A meghatalmazás közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalható, jogszabályban meghatározott esetekben közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Közokiratnak a Pp. 195. §-ának (1) bekezdése alapján a bíróság, közjegyző, vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által az ügykörén belül az arra megszabott alakban kiállított okirat minősül. Ugyan-ilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. A közokirat bizonyítja az abban foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valódiságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját. A Pp. 196. §-ának (1) bekezdése alapján teljes bizonyító erejű magánokirat az okirat, és mint ilyen az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, ha:– az adózó az okiratot saját kezűleg írta és aláírta; vagy– a nem saját kezűleg írt okiraton két tanú az aláírásával igazolja, hogy az adózó az okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el (ilyenkor az okiraton a tanúk lakóhelyének (címének) feltüntetése kötelező); vagy– az adózó aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítették; vagy– a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; vagy– ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az adózó a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; vagy– az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.Az állandó meghatalmazást az adózónak vagy képviselőjének az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell bejelentenie. A nyomtatványhoz a képviseleti jogosultság igazolásául az állandó meghatalmazást eredetiben kell csatolni. Ha az állandó meghatalmazást az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a bejelentésről […]