Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. november 8-án (308. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5224

[…] egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját, amit a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontjában foglaltak külön meg is erősítenek. Ezzel összhangban az Mt. 172. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy "a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet – a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő – járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni". Mindezekre tekintettel a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként járó kártérítés meghatározásakor annak bruttó összegéből levonásba kell helyezni a munkavállalót a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékok összegét. A kártérítést a káronszerzés tilalmának elvére tekintettel tehát az egyéni járulékokkal csökkentett összegben kell megállapítani. Azt a kérdést, hogy egy adott jövedelmet adójogi szempontból miként kell kezelni, nem az Mt., hanem az Szja-tv. szabályai alapján lehet eldönteni. Az Szja-tv. 1. §-ának (3) bekezdésében foglalt főszabály szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ez alóli kivételeket az Szja-tv. 1. számú melléklete sorolja fel, melynek 6.1. c) pontja az egyébként adómentesnek számító kártalanítás, kárpótlás, kártérítés közül kivételként kiemeli a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést, ezért ez utóbbiak adóköteles juttatásnak számítanak. Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontjában foglaltak értelmében az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés címén megszerzett bevétel esetén az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések […]