Egyes meghatározott juttatások felmentési idő alatt
Kérdés
Keletkezik valamilyen bevétele a vezető beosztású munkavállalónak abban az esetben, ha a felmentési időre a munkaviszony későbbi időpontban történő megszűnéséig a munkáltató továbbra is biztosítja számára a cégautót, valamint a mobiltelefont? Milyen közterheket kell megfizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. október 25-én (307. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5206
[…] terhelő kiadásokbólca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának,cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékánaka magánszemély által meg nem térített része."A hatályos rendelkezések lehetővé teszik, hogy a kifizető elkülönítse a magáncélú és nem magáncélú hívásokat, és az adófizetési kötelezettséget a magáncélú hívások után teljesítse. Ha erre nincs mód, vagy egyébként a kifizető a magán- és nem magánhívásokat nem különíti el, akkor adófizetési kötelezettség a kiadások 20 százaléka után keletkezik.Abban az esetben, ha a magánszemélynek nincs munkavégzési kötelezettsége, nyilván fel sem merülhet nem magánjellegű hívás, ezért ekkor a kifizetőnek, munkáltatónak a telefonszolgáltatás miatti kiadások 20 százaléka után keletkezik adófizetési kötelezettsége. Az adókötelezettséget mint egyes más meghatározott juttatás után, a 19 százalékkal növelt juttatási értéke 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. október 25-én (307. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5206
[…] terhelő kiadásokbólca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának,cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékánaka magánszemély által meg nem térített része."A hatályos rendelkezések lehetővé teszik, hogy a kifizető elkülönítse a magáncélú és nem magáncélú hívásokat, és az adófizetési kötelezettséget a magáncélú hívások után teljesítse. Ha erre nincs mód, vagy egyébként a kifizető a magán- és nem magánhívásokat nem különíti el, akkor adófizetési kötelezettség a kiadások 20 százaléka után keletkezik.Abban az esetben, ha a magánszemélynek nincs munkavégzési kötelezettsége, nyilván fel sem merülhet nem magánjellegű hívás, ezért ekkor a kifizetőnek, munkáltatónak a telefonszolgáltatás miatti kiadások 20 százaléka után keletkezik adófizetési kötelezettsége. Az adókötelezettséget mint egyes más meghatározott juttatás után, a 19 százalékkal növelt juttatási értéke 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
