Egyesület által alapított díj
Kérdés
Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. január 12-én (291. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4943
[…] adózás alól az egyesület cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százaléka, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétel 10 százalékának megfelelő összeg.A zsűriben tevékenykedő magánszemélyek a tevékenységük ellenértékeként kapott bevétellel mint önálló tevékenységből származó bevétellel számolhatnak el, ideértve az esetleges költségtérítéseket, illetve a megtérített költségeket is. Ha a magánszemély nem belföldi illetőségű, elsősorban az illetősége szerinti állammal kötött kettős adózást kizáró egyezmény szabályait kell megvizsgálni. Ha az egyezmény szerint a jövedelem Magyarországon adóköteles, akkor az adókötelezettséget a belföldi magánszemély adókötelezettségével azonosan kell megítélni. Ha a zsűritag illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs kettős adózást kizáró egyezménye, akkor a magánszemélynek a megszerzett jövedelem után Magyarországon adót kell fizetnie, adókötelezettsége a belföldi magánszemély adókötelezettségével azonos.A díjazottaknak teljesített pénzbeli kifizetés – hacsak a díj nem szerepel az Szja-tv. 1. számú mellékletében mentesített díjak között – egyéb jövedelemként adóköteles. Ezt a szabályt kell alkalmazni a belföldi illetőségű magánszemélyre, valamint arra a magánszemélyre, akinek az illetősége szerinti állammal kettős adózás elkerülésére szóló egyezménye van Magyarországnak, és az adókötelezettséget Magyarországra telepíti, illetve ha a díjazott illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs kettős adózást kizáró egyezménye.Ettől eltérően az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.3. pontja alapján mentesül az adózás alól a közhasznú egyesületből, a létesítő okiratban rögzített közhasznú céllal összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek adott összeg, illetve a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj.A díjazottnak adott nem pénzbeli jutalom adózására az Szja-tv. 76. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni. E szerint a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben adott díja után a kifizetőnek a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese után kell a személyi jövedelemadót megfizetnie. Ez esetben a magánszemély illetősége közömbös.A díjazottak és az egyesület között nem jön létre biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony, ezért esetükben járulékfizetési kötelezettség nem merülhet fel. Amennyiben a díjazottaknak teljesített pénzbeli […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*