Fogyatékossági támogatást igénylő személy orvosi vizsgálata
Kérdés
Helyesen jár el a hatóság abban az esetben, ha egy fogyatékossági támogatást igénylő személyt orvosi bizottság elé akarnak küldeni annak ellenére, hogy már rendelkezik egy igazolással, hogy 60 százalékos egészségkárosodása van? Az ellátást csak a vizsgálat után kaphatja meg az érintett.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. augusztus 11-én (283. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4816
[…] támogatásra. A szabályozás szerint a fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Fogyatékossági támogatásra a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult. Orvosi szempontokat figyelembe véve látási, hallási, értelmi vagy mozgásszervi fogyatékosságról beszélhetünk. Látási fogyatékos, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Hallási fogyatékos, akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Értelmi fogyatékosnak tekinthető, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű. Nem számít értelmi fogyatékosnak, de szintén súlyosan fogyatékos, akinek az állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. Mozgásszervi fogyatékos, akinek a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható. Ebből a teljes körű felsorolásból is megállapítható, hogy akinek egészségkárosodása meghaladja akár az 50 százalékos mértéket, akár ennél is többet, az még korántsem jelenti, hogy a fogyatékossági támogatás megítélése szempontjából súlyosan fogyatékosnak minősül. Ezenfelül az orvosi bizottság megállapításától függ a fogyatékossági támogatás összege is. Aki súlyosan fogyatékosnak minősül, 20 327 forint összegű ellátásban részesül havonta. […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. augusztus 11-én (283. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4816
[…] támogatásra. A szabályozás szerint a fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Fogyatékossági támogatásra a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult. Orvosi szempontokat figyelembe véve látási, hallási, értelmi vagy mozgásszervi fogyatékosságról beszélhetünk. Látási fogyatékos, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Hallási fogyatékos, akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Értelmi fogyatékosnak tekinthető, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű. Nem számít értelmi fogyatékosnak, de szintén súlyosan fogyatékos, akinek az állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. Mozgásszervi fogyatékos, akinek a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható. Ebből a teljes körű felsorolásból is megállapítható, hogy akinek egészségkárosodása meghaladja akár az 50 százalékos mértéket, akár ennél is többet, az még korántsem jelenti, hogy a fogyatékossági támogatás megítélése szempontjából súlyosan fogyatékosnak minősül. Ezenfelül az orvosi bizottság megállapításától függ a fogyatékossági támogatás összege is. Aki súlyosan fogyatékosnak minősül, 20 327 forint összegű ellátásban részesül havonta. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
