Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. július 14-én (281. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4779

[…] felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. A munkaviszony megszűnésekor (megszüntetésekor) kifizetendő munkabérnek a szabadságmegváltás is része. A tényleges távollét hiányában a szabadságmegváltás kifizetésének esedékessé válását kell tekinteni a távolléti díj számításának szempontjából figyelembe vehető esedékesség időpontjaként, ami – a munkaviszony megszűnésének módjától függően – az utolsó munkában töltött nap, illetve a munkaviszony megszűnésének napja.Havibér esetén a távolléti díj alapbér és (ha van) pótlékátalány részének meghatározásakor, a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számítására vonatkozó szabályt kell alkalmazni, miszerint a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. A távollétidíj-számítás szempontjából az esedékesség időpontja hónapját kell figyelembe venni, ami a szabadságmegváltásként járó távolléti díj esetében – a fenti levezetés alapján – az utolsó munkában töltött nap, illetve a munkaviszony megszűnésének hónapja. Havibéres munkavállaló munkaviszonyának megszűnése (megszüntetése) esetén az időarányosan ki nem vett szabadság idejére járó távolléti díj alapbér és (ha van) a pótlékátalány részének kiszámításakor a kérdés szerinti "osztószám"-ot az utolsó munkában töltött nap, illetve a munkaviszony megszűnésének hónapjában irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a munkavállalóra irányadó napi munkaidő szorzataként kaphatjuk meg. Ezzel az osztószámmal kell elosztani a havi alapbért és (ha van) a havi pótlékátalányt, hogy megkapjuk ezen összegek általános munkarend szerinti egy órára jutó összegét, melyet meg kell szorozni a munkavállalóra irányadó napi munkaidővel és a megváltásra kerülő szabadságnapok számával.A távolléti díj másik csoportjába tartozó bérrészek (teljesítménybér, bérpótlékok) sajátossága, hogy a kiszámítás alapjául az esedékesség időpontjától visszaszámított hat hónapra kifizetett összeg szolgál.A teljesítménybért – a kifizetés időpontjától függetlenül – az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni. Az irányadó időszak ebben az esetben az esedékesség időpontját megelőző hat hónap. A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irány­adó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám).A távolléti díj meghatározásakor a teljesítménybért a kizárólag teljesítménybéres, vagy – ha az időbér nem éri el az alapbér összegét – az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával díjazott munkavállaló esetén kell számításba venni. A kizárólag teljesítménybéres formában díjazott munkavállaló távolléti díjának számításakor az alapbért figyelmen kívül kell hagyni. Az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt a teljesítménybér alapbérrészére vonatkozó – fentiekben ismertetett – szabályai szerint kell kiszámolni, feltéve hogy az időbér nem éri el az alapbér összegét. E rendelkezések akkor érthetők meg teljeskörűen, ha tisztában vagyunk azzal, hogy alapvetően mi a különbség az alapbér és a teljesítménybér között. Az alapbér a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme, melyet időbérben kell meghatározni, míg a teljesítménybér egy olyan bérezési forma, melyet – kizárólag teljesítménybéres díjazás kivételével – a munkáltató egyoldalúan is megállapíthat. Az alapbért az Mt. számos esetben nevesíti számítási vagy viszonyítási alapként, illetve irányadó mértékként (pl. pótlékok számítása, állásidőre járó munkabér, munkavállalói biztosíték, versenytilalmi megállapodás stb.).A megkülönböztetést leginkább […]