Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. augusztus 21-én (243. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4161

[…] tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti."Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése pedig így szól: "Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges."Márpedig a főfoglalkozású munkahelyet biztosító munkavállalónak mindenképpen tudnia kell, ha például munkavállalója egy hozzá hasonló tevékenységet végző cégnél, esetleg egy versenytársánál vállal további munkát. Amennyiben a munkavállaló teljesen más jellegű tevékenységet végez, természetesen már kevésbé veszélyezteti a munkavállalója gazdasági érdekeit, a bejelentést azonban véleményünk szerint akkor is meg kell tennie.A további jogviszonyban fennálló járulékfizetési kötelezettséget a jogviszony jellege határozza meg.A Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott általános szabályozás értelmében több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulék­alap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. Amennyiben tehát a foglalkoztatás munkaviszony keretében történik, a további jog­viszonyban is ugyanúgy meg kell fizetni az egyéni járulékokat, mint a főfoglalkozású munkahelyen. Megbízási jogviszony esetén szintén az általános szabályok érvényesülnek, azaz amennyiben az e tevékenységből elért járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, a foglalkoztatott biztosítottá válik. Jelezzük, hogy megbízási szerződés esetén a járulékalapot képező jövedelem a bruttó megbízási díj költségekkel csökkentett része, az Szja-tv. rendelkezései szerint.A kifizetőnek szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége szintén […]