Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. július 16-án (241. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4132

[…] külső okot kivéve –, alapbér illeti meg a munkavállalót. A munkaidő beosztása azt jelenti, hogy a munkáltató a munkavállalóra irányadó napi munkaidőmérték figyelembevételével meghatározza a munkavégzés napjait, a munkaidő kezdő és befejező időpontját, egyben időtartamát. A munkaidő-beosztás előzetes közlésének szabályától megállapodásban akár a munkavállaló hátrányára is eltérhetnek a felek.Amennyiben a munkáltató nem tudja az előírtaknak megfelelően előzetesen beosztani és közölni a munkavállalók munkaidő-beosztását, mert az részben vagy teljesen a megrendelő ad hoc igényétől függ, akkor célszerű a lehető legkisebb részmunkaidőben megállapodni, és a munkavállalóknak készenlétet elrendelni. A munkavállaló részére havonta legfeljebb százhat­van­nyolc óra készenlét rendelhető el. Általában a beosztás szerinti munkaidőn felül négy órát meg nem haladó készenlét (rendelkezésre állás) rendelhető el, ez alól azonban egyik kivétel a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása.A készenlét idejére a munkavállalót húsz százalék pótlék illeti meg. Abban az esetben, ha a munkavállaló a készenlét ideje alatt munkát végez, akkor azok a bérpótlékok is megilletik, amelyek rendes munkavégzés esetén megillették volna, illetve jár még a munkavállalónak a rendkívüli munkavégzéssel azonos díjazás (ennek ellenére az új szabályozás szerint a készenlét alatti munkavégzés nem minősül rendkívüli munkának). A törvény azonban lehetővé teszi, hogy készenlét esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapítsanak meg.Tehát a munkáltató és a munkavállaló a konkrét esetben átalakíthatják a megállapodásukat közös megegyezéssel úgy, hogy minimális részmunkaidőben állapodnak meg, amit a munkáltató, ha nem tud beosztani, akkor az állásidőre járó díjazást megfizeti a munkavállaló részére. Megjegyzendő, hogy a felek megállapodása a munkavállaló hátrányára is eltérhet az állásidőre járó díjazás mértékét (alapbér) illetően. Tehát a felek megállapodása alapján az állásidőre járó díjazás lehet akár kevesebb is az alapbérnél. Ezen túlmenően megállapodhatnak a készenlétre a készenlét alatti munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglaló havi átalányban. A bérezés ilyen módon történő átalakítását meg lehet tenni úgy, hogy se a munkavállaló, se a munkáltató ne járjon rosszabbul. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a munkavállaló minden hónapban kap munkabért.A fent leírtak a munkavégzés feltételezett jellegén alapulnak, azonban nem lehet kizárni azt sem, hogy nincs szükség készenlétre, mert a munkáltató előre be tudja osztani a munkavállaló munkaidejét az irányadó munka­időmérték figyelembevételével. Az azonban látszik, hogy ebben az esetben sem a beosztás általános szabálya szerint történik a munkavégzés idejének meghatározása. Az általános szabály szerint a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). A munkáltató azonban a munkaidőt a hét minden napjára és az egyes munkanapokra is beoszthatja egyenlőtlenül (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásának feltétele, hogy a munkáltató munkaidőkeretet, vagy ennek hiányában elszámolási időszakot alkalmazzon. Az elszámolási időszakot csak akkor lehet alkalmazni egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, ha nincs munkaidőkeret. A törvény úgy fogalmaz, hogy a munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse. A munka­időkerettől az különbözteti meg, hogy míg a munka­időkeret alatt a munkaidőkeretre eső munkaidőt kell és lehet ledolgoztatni, addig elszámolási időszak alatt mindig csak egy adott, konkrét hétre eső munkaidőt, de akár 4 hónapos időszak alatt is, mivel az elszámolási időszak hossza annyi lehet, mint a munkaidőkeret időtartama. Ez gyakorlatilag egy "végtelenített munkaidőkeret". Minden héten újabb elszámolási időszak keletkezik, és az első elszámolási időszak lejártát követően minden következő héten újabb és újabb konkrét hétre vonatkozó elszámolási időszak jár le. Órabéres munkavállaló esetén előfordulhat, hogy adott hónapban nem jár a munkavállalónak munkabér, ha egy hosszabb munkaidőkeret vagy elszámolási időszak esetén akár egy teljes hónapig nem osztja be a munkáltató munkavégzésre.Véleményünk szerint a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók után minden további nélkül igénybe vehető az általános szabályok szerint, hiszen a törvény nem tartalmaz eltérő rendelkezést a részmunkaidőben, illetve bármilyen meghatározott munkarendben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan.A műszerészek foglalkoztatására köthető egyszerűsített foglalkoztatás céljára, nevezetesen alkalmi munkára […]