Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. június 25-én (240. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4118

[…] venni.A távolléti díj megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot akkor kellett figyelembe venni, ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint ötven óra – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt – rendkívüli munkavégzést teljesített. A kiegészítő pótlék mértéke, ha az irányadó időszakban – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt – rendkívüli munkavégzés száz óránál kevesebb volt, a személyi alapbér három százaléka, ha száz óra vagy ennél több volt, a személyi alapbér öt százaléka volt. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kellett hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az óraszámhatárokat arányosan kellett figyelembe venni. Órabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díjat az egy órára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata adta ki.Az Mt. 147. §-ának 2012. július 1-jén történt hatálybalépése és a távolléti díj számításának még hatályban lévő régi szabályai szó szerinti alkalmazása azt eredményezte volna, hogy a munkaidő-beosztásuk alapján bérpótlékra jogosult munkavállalóknak a távolléti díjba is beszámításra kerülő pótlékokat a tényleges munka­idő-beosztás alapján is ki kellett fizetni. Ez olyan kétszeres figyelembevételt jelentett volna, amelyre a jogalkotó szándéka nem terjedt ki. Azon munkavállalók esetén, akiknek nem volt a munkaidő-beosztásuk alapján olyan pótlékra jogosító idejük, amely alapján az Mt. 147. §-ának (1) bekezdése alapján bérpótlékot kellett fizetni, továbbá akiknek a munkavégzés alóli mentesülés idejére nem volt munkaidő-beosztásuk, a távolléti díj számításának régi szabályait – a pótlékok kétszeres figyelembevételének aggálya nélkül – lehetett alkalmazni. Azon munkavállalók esetében viszont, akik a munkaidő-beosztásuk alapján olyan bérpótlékra voltak jogosultak, melyet az Mt. 147. §-ának (1) bekezdése alapján a távolléti díjon felül ki kellett fizetni, nem volt indokolt a távolléti díj számításánál azokat a pótléknemeket figyelembe venni, amelyek a tényleges beosztás alapján amúgy is kifizetésre kerültek. A távol­léti díj visszamenőleges számításánál tehát a fentiekre is figyelemmel kell lenni, ha a távolléti díj fizetésére jogosító idő 2013. január 1. előtti.A távolléti díj számítására vonatkozó, 2013. január 1-jétől hatályos szabályok már összhangban vannak az Mt. 147. §-ában foglaltakkal.Főszabály szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Arra azonban a további szabályok adnak útmutatást, hogy a távolléti díj számításánál az alap­béren felül a további bérnemeket mikor és hogyan kell figyelembe venni. A pótlékok közül csak a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot, az ügyelet tartamára kifizetett bérpótlékot kell figyelembe venni, de ezeket is csak akkor, ha a munkavállaló a munkavégzés alóli mentesülés időtartamára nem volt beosztva. Amennyiben […]