Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. április 24-én (217. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3708

[…] meghaladja, ekkor azonban a teljes bérbeadásból származó jövedelem után meg kell fizetni. A 14 százalék egészségügyi hozzájárulást évi 450 ezer forintig kell a magánszemélynek megfizetnie. A 450 ezer forintos hozzájárulásba be kell számítani a biztosítási jogviszony alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, az Ekho-tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulékot, a magánszemély által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdésében felsorolt jövedelmek után megfizetett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást. Ha az egészségbiztosítási járulékok együttes összege meghaladja a 450 ezer forintot, a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni. Ha a magánszemélyt a bérbeadásból származó jövedelme után terheli 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás, akkor azt az Szja-tv. 11. számú mellékletének I./11. pontja alapján költségként elszámolhatja. Ugyanakkor a magánszemély dönthet úgy, hogy a bérbeadásból származó jövedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulást nem számolja el költségként. Ebben az esetben a bérbeadásból származó jövedelmének azon részére, amely után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetett, az adóalapot a jövedelem 78 százalékában határozhatja meg. A kérdésben felvázolt esetben a magánszemélyt biztosítási jogviszonyából 200 ezer forint egészségbiztosítási járulék terhelte. Emellett még bérbeadásból és osztalékból szerzett jövedelmet, mindkettőt 14 százalékos eho terheli. A bérbeadásból és az osztalékból származó jövedelem azonban olyan magas, hogy a 450 ezer forint hozzájárulás-fizetési felső határ eléréséhez nem kell a teljes jövedelem után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az Eho-tv. nem rendelkezik, és az adóhatóság álláspontja sem ismert abban a kérdésben, hogyan lehet meghatározni azt, hogy a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást […]