GYES mellett munkába álló dolgozó szabadsága
Kérdés
Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadság kiadásával kapcsolatban, ha munkavállalója, akinek gyermeke 2009. március 22-én született, GYES-en van vele 2011. március 23-tól, és GYES mellett visszajönne dolgozni 2011. szeptember 1-jétől? A gyermek beteg, tehát előreláthatóan 10 éves koráig lesz GYES-en a munkavállaló.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. szeptember 13-án (203. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3494
[…] előzetesen közölnie kell a munkáltatóval, és a munkáltató nem köteles azonnal eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap, b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. Fontos kiemelni, hogy az előzetes közlés és a foglalkoztatási kötelezettség új szabályai csak a fizetés nélküli szabadság megszakítására vonatkoznak, a fizetés nélküli szabadság lejártára nem. A korábbi szabályozás szerint, ha a munkáltató a munkavállaló betegsége vagy személyét érintő más akadály miatt nem tudta kiadni tárgyévben a szabadságot, akkor az akadály megszűnésétől számított harminc napon belül kellett kiadnia a szabadságot. A 2011. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezés szerint ez a szabály megmarad, de kiegészül azzal, hogy ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül kell a munkáltatónak a szabadságot kiadnia. Ugyancsak új az a szabály, miszerint a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. szeptember 13-án (203. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3494
[…] előzetesen közölnie kell a munkáltatóval, és a munkáltató nem köteles azonnal eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap, b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. Fontos kiemelni, hogy az előzetes közlés és a foglalkoztatási kötelezettség új szabályai csak a fizetés nélküli szabadság megszakítására vonatkoznak, a fizetés nélküli szabadság lejártára nem. A korábbi szabályozás szerint, ha a munkáltató a munkavállaló betegsége vagy személyét érintő más akadály miatt nem tudta kiadni tárgyévben a szabadságot, akkor az akadály megszűnésétől számított harminc napon belül kellett kiadnia a szabadságot. A 2011. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezés szerint ez a szabály megmarad, de kiegészül azzal, hogy ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül kell a munkáltatónak a szabadságot kiadnia. Ugyancsak új az a szabály, miszerint a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
