Nyugdíjba vonuló munkavállaló juttatásai


Mennyi felmondási idő és milyen összegű végkielégítés jár annak a munkavállalónak, aki 6 hónap múlva korkedvezményes nyugdíjba kíván vonulni, és megszünteti a munkaviszonyát? Milyen juttatásokra jogosult az a munkavállaló, aki 2011. március 21-én adta be a felmondását nyugdíjba vonulás miatt, és március 29-én ment el korkedvezményes nyugdíjba?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. május 24-én (197. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3389

[…] köztisztviselőknél, kormánytisztviselőknél például fennáll ez a lehetőség.) Amennyiben a munkáltatói rendes felmondás semmilyen törvényes indoka nem áll fenn, úgy a nyugdíjazás feltételéül szolgáló munkaviszony-megszüntetés további lehetősége a közös megegyezéssel történő megszüntetés, illetve ennek hiányában a munkavállalói rendes felmondással történő megszüntetés. A közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén fennáll annak a lehetősége, hogy a munkáltató megállapodás alapján – a felmondási időhöz hasonlatosan – a munkaviszony megszűnéséig fennálló időtartam alatt a munkavállalót mentesítse a kötelező munkavégzés alól, sőt a munkabéren felül külön juttatást is biztosíthat a munkavállaló számára. Persze ha a munkáltató a megállapodásban nem vállal ilyen kötelezettségeket, azt a munkavállaló nem követelheti. A törvényi szabályozás szerint mind a rendes felmondás esetén alkalmazandó felmondási idő, mind a végkielégítésre való jogosultság, illetve annak mértéke a munkavállaló adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idejétől függ. A munkaviszony a rendes felmondással történő felmondása esetén a felmondási idő leteltével szűnik meg. A munkaviszony felmondása esetén a felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) három év után öt nappal, b) öt év után tizenöt nappal, c) nyolc év után húsz nappal, d) tíz év után huszonöt nappal, e) tizenöt év után harminc nappal, f) tizennyolc év után negyven nappal, g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. A törvény szerinti felmondási idő tehát két részből áll, a legkevesebb 30 napos időtartamból és a munkáltatónál töltött munkaviszony időtartama alapján megállapított plusznapokból. A harminc naptól egy évig terjedő intervallumon belül a felmondás mértékét munkaszerződés vagy kollektív szerződés is meghatározhatja. A felmondás közlésénél a felmondási idő kezdő napja nem eshet korábbi időpontra, mert a felmondási idő a másik féllel való közlést követően kezdődik, valamint a felmondásnak nincs visszaható hatálya. Munkáltatói rendes felmondás esetén a munkáltató köteles a munkavállaló által kért időpontban megszüntetni a munkaviszonyt, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt a felmentés előtti időpontra kéri azt. Ez a munkaviszony megszüntetésének módját nem változtatja meg, tehát ebben az esetben is a munkáltatói rendes felmondás lesz a megszüntetés jogcíme. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszüntetését a kötelező felmentési idő megkezdése előtti időpontra kéri, átlagkereset nem illeti meg, azonban ha a felmentési idő megkezdését követő időpontra kéri a munkaviszonya megszüntetését, akkor megilleti a felmentési időre járó […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.