Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. május 10-én (196. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3367

[…] (legalább 25 százalék) ebben az államban folytatja munkaideje és/vagy díjazása alapján. A munkaidő, munkabér arányának számításánál az elkövetkezendő 12 hónap várható átlagát kell figyelembe venni, amelynek becsléséhez a múltban teljesített munkaidő, illetve elért munkabér átlagából kell kiindulni [883/04/EK rendelet 13. cikk (1) bekezdésének a) pontja, 987/2009/EK rendelet 14. cikk (10) bekezdése]. Ha a munkavállaló a tevékenységének jelentős részét (legalább 25 százalékát) nem a lakóhelye szerint tagállamban végzi, akkor társadalombiztosítási szempontból az őt foglalkoztató vállalkozás székhelye szerinti tagállam jogszabályai alá tartozik [883/04/EK rendelet 13. cikk (1) bekezdésének b) pontja]. Azonban ha a két vagy több tagállamban folytatott párhuzamos munkavégzés mindegyik tagállamban különböző munkáltatók javára történik, akiknek a székhelye is különböző tagállamokban található, a biztosítási kötelezettség a lakóhely szerinti tagállamban áll fenn akkor is, ha a munkavállaló a lakóhelye szerinti államban tevékenységének kevesebb mint 25 százalékát végzi, vagy egyáltalán nem végez tevékenységet [987/2009/EK rendelet 14. § (8) bekezdése]. A kiküldetésben lévő munkavállalók célországonként a kiküldetés kezdetétől számított 24 hónapon keresztül a kiküldő államban maradnak biztosítottak, amelyhez kizárólagosan a kiküldő ország illetékes hatóságának a hozzájárulása szükséges [883/04/EK rendelet 12. cikk (1) bekezdése]. A 987/2009/EK rendelet kiküldetésre vonatkozó előírásai szerint a munkáltató által a másik tagállamba küldött személy lehet olyan is, akivel a munkáltató egy másik tagállamba történő kiküldetés céljából létesített munkaviszonyt. Kivételes szabály, hogy a 2 évet meghaladó kiküldetési időtartam esetén a járulékfizetés továbbra is a kiküldő országban történhet, ez azonban csak az érintett országok illetékes hatóságainak megállapodása alapján lehetséges. Kiküldetésen a koordinációs szabályok alapján annak a munkavállalónak a munkavégzését kell érteni, aki a tagállamok egyikében munkavállalóként végzi a tevékenységét olyan munkáltató alkalmazásában, aki tevékenységeit szokásosan abban a tagállamban végzi (jelen esetben Magyarországon), és akit az említett munkáltató egy másik tagállamba küld, hogy a munkáltató nevében ott munkát végezzen. 2011-ben hatályos szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények – 2005. évi CXXV. tv. (Horvátország) – 2003. évi LXIX. tv., 107/2005. Korm. rendelet (Kanada) – 2002. évi VII. tv. (Hollandia) – […]